Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 9. szám - Tűz Tamás: Új naprendszer: Mire felébredsz: Sehogyse: Titkos zene: versek
ami jön épp elég hallgass rám kétbalkezes akit csak egyszer is megérintett a kakukk madár szava gurgulázhat az már kristályoldatokkal vezethet naplót ha kell ha nem rikácsolhat is mire felébredsz rögtön tudod meleg-e még a kemence átforrósodik-e még a szív belesimulsz a napba a nagy hidegek előtt belekalkulálod penitenciádba TITKOS ZENE SEHOGYSE Függőkosárban szenderült el álmod a háló résein kibújt a hal keresed mindenütt de nem találod merev totemként mered rád a fal kígyót bűvölsz a sásból szőtt gyékényen kitárulkozol forgatod a szót erre és arra túl minden érvényen éteri meta-nyelv alá valót de sehogyse fér bele szótárodba gellert kapott az oroszlán fogán vagy elnyelte az óriás fa odva vagy bebagyulálta egy messzi ködkép az Univerzum öröklött jogán képzetrajzásod morbid újszülöttjét A teljes semmi ha az lehet teljes gyanakvó szókkal teleírt lapok a szárnyas ablak mögött terjedelmes folyosók termek pora kavarog az óra vége nyomja már a csengőt a pedellus vígan hazaüget a lovas és a ló hol egyre zengőbb hars indulók ütik föl fejüket hol már az első szó is minket illet hol nincs szigor nincs cézárt tekintet csiholgatjuk hitünk kovakövét miénk az árnyék és az antitézis a végső roham és a csakazértis titkos zene lombosodik körénk 14
