Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Zám Tibor: Anyajegy: kisregény
Ezt dicséretesen kimódolta dr. Vendég. Te alku nélkül elfogadod a „ráció mértanit”, de hogyan kívánja ugyanezt elfogadtatni Máriával?... A gyilkossal, akit bűntudat gyötör, vagy az emóciók más szélsőségei közt hányódik?... Mivel nyeri meg a bizalmát? A kérdés jogos. A válasz meg szükséges. Szeret engem az ő lánya? Te voltál az egyetlen hozzátartozója. Kevés ez vagy sok? A legtöbb. Te voltál egyedül, aki a szeretet igényét felvállaltad, éhségében tápláltad, de szabadságát nem korlátoztad. Miért mondom ezt annyira múlt időben? Úgy tudod, elmegy. És akkor? Aki elmegy, egy kicsit meghal... Azt mondják. Szóbeszéd. Mást tudok-e felhozni indokul? Igen. Tőled kapta meg az anyja címét, s most a történtek után lehetséges, hogy gyűlöl. Nincs kizárva. Találkozó? Kizárva. Biztos lebukás lenne. Levél? Az is rossz. Kikényszeríthető és gyanút keltő, holott bizalom szükséges. Ha viszont jelet, zálogot vagy olyan akármit küldenék, amit csak ti, ketten ismertek, de ő adná át, annak lenne hatása. Annak elfogadásából leképezhető volna a kettős talány; ha Mária még mindig szeret engem, őt is elfogadja. Ha te ajánlod őt a bizalmába, fenntartás nélkül együtt fog működni ővele. Úgy beszél, viselkedik és cselekszik, ahogy szükséges. Az ellentétes reagálásra most ne gondoljunk, mert akkor a paragrafusok szerint íródik a forgatókönyv. A folytatás szerinted is kétesélyes. De árulja már el, hogy a döntési kényszernek ezt a megcsavart módját rögtönözte dr. Vendég, vagy a 60 km/óra sebesség mellett idefelé ötölte ki? Ő kezdettől fogva, még a vérségi kapcsolat felismerése előtt, és már a két bűntény kettéválásának felismerése előtt is odafigyelt az intuícióira. Arra esküdött, hogy Mária a helyzet kulcsa. De amikor megtalálta a kölcsönzött anorák zsebében az ajánlott levél feladóvevényét, olyan megérzése támadt, hogy tőlem tudja meg a számkombinációt és a kulcs forgatásának titkát. Eredeti. Nincs ebben semmi olyan, ami eredeti lenne. Csak arról van szó, hogy veszély- helyzetben gyorsabban és jobban működik az ember agya. De inkább cselekedjünk, mint csevegjünk. Magadra hagyna egy-két percre? Éppen kérni akart, hogy engedjem át neki a fürdőszobát. Szeretne letusolni, mielőtt elindulna; és egy hideg-melegvizes kijózanító kúrának is szükségét érzi. A hosszú nap után hosszú éjszaka áll előtte: a kismester elcsendesítése és gyűjteményének kisajátítása. . . . Nagyon fáradt voltál már. Hanyatt a heverőn, mélyen tüdőre szívtad az alkonyat esőtől frissült hűvösét, amelyet mégis elhozott ide a szél. A zárt pillák mögött is fájt a szemed, halántékodban dobolt a vér, füled nem fogta fel a fürdőszoba zajait. Ugyan53
