Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Zám Tibor: Anyajegy: kisregény
...Jégkockák kopogása a marokba illő negyedliteres falán, s hozzá kortyingatá- sokkal feldarabolt szöveg. Ő, dr. Vendég pontokba szedi a lényeget. Töltsék magamnak, ha akarok, de akkor se szakítsam félbe, ha ismétlésekbe bocsátkozik, mert ugyanazon tényeknek más összefüggésük, más vetületűk van. 1. Az AGROFOTÓ vezetője vagy vezetői tudták, hogy Bocskó Ilona „tégla", azaz beépített ember, ezért nagyon rövid időn belül stornírozták volna. 2. A poloska tudatta velük, hogy Ilona asszony hívatlanul érkezik a találkahelyre. Ez adta az ötletet, hogy két legyet üssenek egy csapásra: elintézzék az asszonyt, és „eldugják” a bűntárgyakat, felfedjék a tranzitáru utaztatásának titkát, vagyis borsot törjenek a Szerv orra alá. 3. Tervük szerint a szag négy-öt nap után árulja el a hulla hollétét. Kb. ennyi idő kellett volna a kisvállalkozóknak ahhoz, hogy a hálózatukat átszervezzék, és használhatatlanokká tegyék a beépített ember által kiszivárogtatott információkat. 4. Számításukba azonban hiba csúszott, mert egy általuk ismeretlen valaki a kelleténél hamarabb végezte el a piszkos munkát, s ami ennél is kínosabb, azonnal tudatta azt a Szervvel. 5. Ezért aztán a ház körül ólálkodó emberük a pingvin szirénázása hallatán s a hulla- szállító megérkezése láttán meg a lépcsőházi zú'rzavar miatt gyorsan eliszkolt a színhelyről. 6. Az eddigiek sűrített lényege, hogy Ilona asszony órái, talán a percei is meg voltak számlálva. Gonosz játéka a sorsnak, hogy felcserélte a két gyilkos személyét. 7. A másik lényeg a kiéleződött helyzet. A Szerv csempészspecialistái rendbe rakták információikat, és a gyilkosságiakkal karöltve akcióba léptek abban a reményben, hogy sikerül elkapniuk az AGROFOTÓ egy-két kiválóságát. A kisvállalkozás elitje, amely időzavarba került, most nagy sietséggel igyekszik biztonságba helyezni embereit, áruit és eltüntetni minden nyomot, ami vesztét okozhatná. 8. A Szerv gyilkossági csoportjának őrnagya — fontos körülmény, hogy egyes-egye- dül ő nem vesz részt a nagy lótás-futásban — megsejti, majd teljes bizonyossággal megtudja, hogy itt nem egy, hanem két különböző bűnügy van. Kollégáit mégis meghagyja abban a hitben, hogy a gyilkos a másik bűnügyben keresendő, holott az egyikben van, mi több, megvan: előzetes letartóztatásban csücsül, s apatikusan várja a fejleményeket. 9. A fent említett magas rangú azért tartja meg magának a titkot, mert az első perctől rokonszenves neki ez a lány. A kincstári szolgálat harmincöt éve alatt elfásult és megkérgesedett szívű ember fáradt és beteg: hirtelen támadt érzéseit nem analizálja, de visszapörget egy sereg bűnügyet, amelyben a szokásjog szembesült az írott joggal. Élete és pályafutása legvégén rájön, mennyi hibát követett el életében pusztán azért, mert feltétel nélkül hitt az írott jog szentségében; szemellenzős volt, homályos szemű, gondolkodásában behatárolt, érzéketlen a szokásjog nyers naturája iránt, s immunis a a népi igazságérzettel szemben, holott a nép fiaként lépett a Szerv kötelékébe . . . Mit kerülgesse a kását? Meghasonlott lélekben, elgyöngült testben, hamarosan el kell indulnia a minden élők útján, ezért jött rá, hogy az utolsó ügyet másképpen kell lezárnia, mint a többit: más törvények szerint. ... Bocskó Ilona magára hagyott egy magatehetetlen csecsemőt. Ez főbenjáró bűn, de ő még erre is rátett azzal, hogy jelét sem adta jóvátételi szándékának; akkor sem, amikor a Szerv jóvoltából már jó sora volt. Mint mondta, felkészült a lány „fogadására”, vagyis megölésére. Ne firtassuk, hogy erkölcsi érték nélkül született vagy később rohadt szét a lelke. Megérett a halálra, és megérdemelte, hogy a lány kezétől kapja a halált. Ebben az összefüggésben nem gonosz játéka a sorsnak vagy a szerencsének a gyilkos személyének cseréje, hanem egy magasabb fekvésű morál megnyilvánulása. Bocskó Máriának elsőbbségi joga volt az AGROFOTÓ emberével szemben. Ez vitat44