Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Zám Tibor: Anyajegy: kisregény
hogy tudtára adják a perzekutoroknak: korábban keljenek fel, ha meg akarják őket fogni. Dr. Vendég véleménye bizonyára megalapozott, de számodra az, hogy „véglegesen kiiktatják” konkrétumok nélkül a levegőben lóg. Az áru értékesebb annál, semhogy a szúrópróbaszerű vizsgálatnak is kitegyék. Azután: Ilona asszonynak a külkeresek magas prémiumot helyeztek kilátásba, ha a tranzitáru utaztatásának valóságos módját kifürkészi... Ő aztán — szegény — a körmönfont puhatolózástól s az édeskedő naivitástól a szexig mindent bedobott a cél érdekében, de alakoskodása negatív eredményt hozott: magára vonta az AGROFOTÓ kádereseinek figyelmét, akik gyorsan rájöttek, miért aktivizálja magát ez a nő?... Ezután nem volt más hátra, minthogy önként fedjék fel a Szervet érdeklő titkot, s mellékeljék ahhoz Ilona asszony hulláját: ők voltak, vannak, lesznek, csak másképpen, mint eddig. És a nemzetközi Szerv? Tegnap éjjel azt telexezték („hadd ne áruljam el, honnan”), hogy „nyomon vagyunk”. Dehát a nemzetközi Szerv mindig nyomon van, mindig derűlátó, noha statisztikai tények azt mutatják, hogy szerte a világon évről évre növekszik a felderítetlen bűnesetek száma ... Az ő tapasztalata szerint azonban ezek a kisvállalkozók általában egy narancshéjon csúsznak el. Sajnos az „általában” nem jelenti azt, hogy „mindig”. Ezt ő is tudja, de Ilona asszony sok-sok apró információt szorgoskodott össze. Milyen jelzéseket kapott, hol, mikor, hogyan kellett azokat továbbítania. Tucatnyi közvetítővel találkozott. Pontosan leírta a külsejüket, magnóra rögzítette a hangjukat és így tovább. Sok kicsi sokra megy, és aki a kicsit megbecsüli, a sokat is megérdemli. Ezen alapul az ő derűlátása. Akkor, te Jákó már csak néhány kérdésre kérsz választ, azután visszaadod a kérdezés jogát. Essünk által rajta! (Szemet szúrt, hogy partnered olyan arccal várja a kérdést, mintha éretlen kökény savanyodnék a szájában.) Ha a Szerv emberei, az övéi meg a kölcsönzőitek árgus szemmel figyelték az AGRO- FOTÓ-t, hogyan juthatott be a bérgyilkos észrevétlenül a lakásba, és hogyan tűnhetett el észrevétlenül? Nem mondta meg nekünk. Te, Jákó a kérdező szerepében sem kezdesz el kukorékolni a kitérő válasz hallatán, de ha nem kapsz egyenes választ, befagyasztod a tárgyalást. Ne tegyem. O, dr. Vendég meg a kollégái elemi hibát vétettek, mert elkerülte a figyelmüket, hogy az „A”, „B”, „C” és a „D” lépcsőházakat pincefolyosó köti össze. E folyosó mellékén vannak a lakók lom- és tüzelőtárolói elhelyezve, minthogy e lakásokat, amikor a ház épült, a hatvanas évek közepén, cserépkályhákkal fűtötték. A négy lépcsőházat összekötő ajtók természetesen nyitva vannak. Ezért aztán hiába figyelték ők és a kölcsönkapott Sherlock Holmes-ek tizenhat szemmel a „B” lépcsőházat, a gyilkos valamelyik másikon közlekedett. .. Nem tudni, melyiken. A mi kedves kis takarítónőnk töredelmesen bevallotta, hogy a legszélső lépcsőházat, a „D” jelzésűt használta: ezen ment be és ezen jött ki. Tehát az önök figyelmét elkerülte a folyosó? így van. A te egykori irodalomtanárod az ilyesmit a dolgozatok javításakor „szarvashibának” nevezte. Hát ez az! Mi az az „ez”? 35