Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Zám Tibor: Anyajegy: kisregény
polgári lelkiismeretemet, hog/ a tolómércét, magyarul sublert a Szervnél is alkalmazzák, mondta dr. Vendég fanyarul, de liluló pulykanyakán és képén az látszott, hogy agyvize már magasabb a megengedett üzemi hőmérsékletnél. Pardon, őrnagy úr. Hagyjam ezt a hangot, mert felkavarodik a gyomra . .. (Kitűnő, gondoltad magadban.) ... de tegyem meg észrevételeimet a lány vallomásának második részével kapcsolatban is. Te úgy gondolod, nincs ok kételyre a hengeres csövek fel ragasztásának módjával szemben sem. A celluxot nem szokás összetéveszteni a ragtapasszal. Dr. Vendég kikészült. Valami gorombaság elrikkantásához szívott magába levegőt, de te felemelt kézzel jelezted, hogy türtőztesse magát, mert folytatni kívánod, amit elkezdtél ... Amit elkezdtél, annak folytatását a felsülés kockázatával is vállalod. Az idézett passzus lényegéről azt gondolod, hogy Mária elhamarkodottan és éppen fordítva ítélte meg a dolgokat. Szerinted anyu nem a keresője, hanem az elrejtője volt azoknak a hengeres tárgyaknak; és azért kellett meghalnia, mert hollétüket nem árulta el a 42-es lábú férfinek. Helyes konzekvencia, mondta lehiggadt vitapartnered, de mégsem lelkesedik érte, mert az ő agyhúgyköves tanítványa hamarabb kitalálta, mint én. Örvendetes, mondtad. Igazságtalanság volna szétzavarni ezt a buzgó mócsingot; és annál inkább az volna, mert okos, tapasztalt emberekkel van körülvéve, akik mellett, mint azt a föntebb aposztrofált felismerése is mutatja, kikupálódik, ha hagyják; ragad rá annyi, hogy rá lehessen bízni a tyúktolvajokat, a kezdő zsebeseket, a lila hajúakat és általában a kisstílű alvilágot. A kurva istenemet! . .. kukorékolta a szivárvány minden színében játszó őrnagy, s bizonyára elég érdes lett volna a folytatás is, de a stoptáblaként arcába meredő tenyered láttán azonnal behúzta a kéziféket. Te, Jákó, ha engedélyt kapsz ... „Megkapta!!!” . . . akkor féltucatnyi feltevést gondolnál megfontolni, kiindulva abból, hogy a hengeres tárgyak nagy értéket rejtettek, illetve képeztek. Először:a 42-es lábú férfi benne volt a csapatban; közvetítőként dolgozott s akként jelentkezett az áruért. Második feltevés: Ilona asszony nem kapott utasítást az értékes áru tovább adására, vagy éppen a megőrzésére kapott utasítást, ami felkeltette gyanúját a férfi iránt. Ergo: a közvetítő valamilyen konspirációs hibát vétett, véthetett. Például? Te, Jákó tiltakozol a „például” ellen, mert nem vagy sem jósnő, sem látóember, sem gyémánt- sem kábítószerkereskedő vagy közvetítő. Találgatni csak úgy a semmibe, messze rugaszkodni a realitásoktól, nem a te stílusod. Már elnézést. El van nézve. A „talált tárgyak” adminisztrátorai, a Szerv külkeresei éppen úgy vert helyzetben vannak, mint ők, akikre a hentes és mészáros kézrekerítését bízták. Találgatások, képzelgések oda is vissza. De ezek halmozása kötelező, mert tapasztalata szerint, ha a sok semmit betáplálják a kompjuterbe, a gép úgyis kiköp valamit: talán a lényeget! ... Volt már ilyen. Hol is hagytad abba? Ilona asszony gyanújánál. Harmadik feltevés: a közvetítő tudta, kinél van az áru. Tudhatta a mennyiségét és az értékét is, és úgy gondolta, ha megszerzi, önállósíthatja magát. Ez elegendő ahhoz, hogy felébressze a férfiben a kapzsiság ördögét... Az árut azonban mégsem kaphatta 31
