Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 8. szám - Zám Tibor: Anyajegy: kisregény

hanem elájult. Pontosabban: olyan testhelyzetben ájult rá a heverőre, ahogyan a képek mutatják; a nyak elmetszésére alkalmas pozícióban. A tettes csak azért húzta hátra az áldozat fejét, hogy a gégét és a vérereket kése alá merevítse, mert különben nyiszálnia kellett volna.

... De most miért húzom félre a számat? Mi nem tetszik, mit nem hiszek? ... Ha tudni akarom, a vértócsában egy félmarék kitépett hajszálat is találtak. Az ilyesfajta hentesmunkához nem kell különösebb szakértelem, csak némi tapasztalat, amely disznóvágáskor is beszerezhető. Nem láttam még, hogyan fejtik le a szalonnát, hogyan hasítják ketté a sertést, és hogyan csontozzák le a húst, nem aprítottam még kolbásznak való tölteléket?...

Országunk lakosságának körülbelül kétharmada szegről-végről paraszti származék, jegyezted meg csípősen. Egyszer vagy többször is látott már disznóvágást s dolgozott keze alá a böllérnek. Azután: a felnőtt férfiak zöme, de a serdülők egy része is 42-es cipőt hord. Ehhez általában 170 centiméteres testmagasságot kell figyelembe venni. Ha te volnál ennek a csúnya ügynek a felelőse, az eddigi paraméterek alapján legalább egymillió férfit helyeznél a gyilkos-jelöltek listájára. A meggyilkoltakéra tíz-húszezret vagy még többet, mert a frufru mostanában ismét divat, még a nem serdülőkorú leánykák körében is. Eléggé ismered az éjszakai életet, és éppen mostanában figyeltél fel arra a jelenségre, hogy a másodvirágzásukat élő hölgyek is frufruval takarják el ráncosodó homlokukat.

Dr. Vendég elkomorult. Krákogott, ugatásszerű köhögést hallatott, s egy fekete falú üvegcsébe köpködött slejmot olyan gusztustalan nyíltsággal szemlélte, mintha a saját szobájában lenne s egyedül. Ez a cselekvéssor neked azt a szemközti házban lakó férfit juttatta eszedbe, akit a fürdőszoba ablakából tavaly ősszel lefigyeltél. Ez az újgazdag egy zord október végi vasárnap a Mercijét glancolta, de a szertartásba feled- kezdve olyan régiesen fújta ki a taknyot ormányából az aszfaltra, mintha egész héten nem a Mercédesben kényelmeskednék, hanem a trágyás szekér ülésdeszkáján rázatná magát a ló végénél, mint felmenő ági rokonai, apja, nagyapja s a többiek, a távolabbi ősök.

Dr. Vendég mintha a gondolataidban olvasott volna, elnézést kért, hogy ilyen gusztustalanul viselkedett, de amikor így köhög, elgyengül, nem szabad mozognia, mert attól csak erősödik a köhögési roham. Ezért nem ment ki; de orvosi parancsra gyűjtenie és ellenőriznie kell minden köpetét bemutatási kötelezettséggel. Valamiféle betegséget gyanítanak nála, küldik ide-oda, egyik röntgenből és laboratóriumból a másikba, s egyre határozottabban követelik, hogy feküdjék be a kórházba. Nincs mese. De nem vonul be addig, amíg bilincset nem rak ennek az elvetemült gyilkosnak a kezére, és hurkot nem tétet a nyakára . . . Megnyilatkozását vegyem úgy, mint az én ragályos lírám utóéletét. Ne tulajdonítsak neki jelentőséget, mert visszatérve az ügyre, nem érti, mi okom vagy célom van azzal, hogy egy épkézláb koncepciót, amelynek a felépítésében részt vettem vagy a mások részvételét visszaigazoltam — utólag — megfúrni igyekszem? Ez őt módfelett bosszantja. Ezért elővezet néhány szigorú tényt, amitől meg akart kímélni, amivel azonban kénytelen meglepni. Az egyik: a mészárláshoz használt kés minden kétséget kizáróan Ilona asszony tulajdona volt. Ugyanis a józsefvárosi kismestert ő építette be az alvilágból a Szervbe, de saját használatra. Az ő oltalma alatt működik és készíti príma áruit — borsos áron — megrendelőinek. Aki lemegy abba a hatlépcsős szuterénbe, az ott hagyja a káderlapját: ujjlenyomatát, fényképét elüInézetből, profilból, és magnószalagra rögzített hangját is, kiegészítve azzal a személyleírással, amelyet a kismester ír róla. De hogy semmi félreértés ne támadjon, a maestro minden remekére rak egy titkos jelet, amely szintén felkerül a vevő káderlapjára. E két gyilok közül a baloldali Máriáé. Négy évvel ezelőtt vásárolta, amikor a fejébe

29