Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Kamarás István: Hitek, nézetek és tornyok Nagyhajtáson: részletek egy szociográfiából

vezető felesége, a Lakos-család: egy agrármérnök háztartást vezető felesége és gim­nazista fiuk, egy 23 éves gépkocsielőadó lány, egy 54 éves, nyolc általánost végzett, szakképzetlen konyhai dolgozó és 20 éves cukrász lánya, egy 28 éves, főiskolát vég­zett művezető. Ők valamennyien katolikusok. Egy református is van közöttük, egy 83 éves nyugdíjas tsz-elnök. A közös nevezőjük a „vallásos”, vagy még inkább a „temp- lombajáró” lehetne. Első témánk a sors volt: mi határozza meg, beleszólhatunk-e. Erősen különböznek a vélemények: a cukrászlány és édesanyja úgy gondolják, sorsukba nem szólhatnak bele. Lakosék és az agrármérnök ellenkező véleményen van: úgy érzik, nagymér­tékben urai lehetnek sorsuknak. A többiek az „is-is” — álláspont különböző válto­zatait képviselik. Elégedettek-e sorsukkal — kérdeztem őket. Csupán a konyhán dol­gozó asszony mutatkozott teljesen elégedettnek, az ellenkező végletet egyikük sem képviselte. A Lakos-család és a gépkocsielőadó jobbára elégedett volt sorsának ala­kulásával, a többiek válaszaira az „igen is, nem is” volt jellemző. Arra a kérdésre, hogy van-e életcéljuk, a kádárné kivételével valamennyien határozott igennel válaszoltak, ő azt mondta, hogy fiatal korában volt, „most már egyre kevésbé”. A következő életcél-választékot kínáltam beszélgetőtársaimnak: mások irányítása, anyagi biztonság, barátok szerzése, hasznos munka, társadalmi elismerés, érdekeim felismerése, hasznos társadalmi kapcsolatok, segítség barátaimnak, mások érdekeinek szem előtt tartása, lelki nyugalom, meggyőződésem követése mindenáron, meggyő­ződésemnek a lehetőségekhez való igazítása. Eléggé egyöntetűen a lelki nyugalom került az első és a mások irányítása az utolsó helyre. A második helyre a barátok segítése került, jóval előbbre, mint a mások érdekeinek szem előtt tartása, amiből arra is lehet következtetni, hogy a felebaráti szeretet a felebarátok tágabb körében már nem oly erős, mint a „mieink” körében. Kiderült, egyeseknél a barátok egészen kis kört jelent, korántsem a felebarátokat. A hasznos társadalmi kapcsolatokat ugyan­olyan fontosnak ítélték ebben a társaságban mint a barátok szerzését, a társadalmi elismerést pedig éppoly fontosnak, mint a meggyőződésük követését. Arra a kérdésre, hogy származik-e abból valamiféle előnyük, hogy vallásosak, ketten, a cukrászlány és édesanyja — akik úgy érezték, sorsukba nincsen semmi beleszólá­suk — válaszoltak csak nemmel. Akik igennel, elsősorban a lelki nyugalomra, az örök életre és a jó lelki közérzetre hivatkoztak. Az ellenpróba — Származik-e abból hátránya, ha vallásos — másféle képet mutatott. Öten válaszoltak igennel, hatan nemmel, egyikük „is—is”-sel. A körzeti orvos szerint társadalmi hátrányokkal jár­hat. A cukrászlány és édesanyja úgy tapasztalta, a vallásos embert lenézik, kinevetik és maradinak tartják. A Lakos-család eléggé egyöntetűen azt állítja, hogy csak „azt furkálják, aki lopva jár”, a nyugdíjas pedagógus házaspár pedig úgy véli, csak a bi­gottak érezhetik magukat kellemetlenül Nagyhajtáson. Kivétel nélkül mindannyian egyetértettek azzal, hogy ahol csökken a vallásosság, ott romlik az erkölcs, és azzal is, hogy a nagy tudósok többsége vallásos. A cukrászlány kivételével valamennyien úgy gondolják, hogy a vallásnak központi szerepe volt az európai kultúra fejlődésében, valamint abban, hogy a vallásra minden társadalomnak szüksége van vagy volna. A Lakos-család és a főiskolát végzett művezető kivételével mindenki egyetért azzal is, hogy vallás nélkül az élet értelmetlen, céltalan. Azzal, hogy a vallás teszi az embert emberré, már csak a nyugdíjas tsz-elnök ért egyet, öten csak részben. Csak a nyugdíjas pedagógus házaspár értett egyet azzal, hogy elsősorban annak kell a vallás, akinek az érzelmek a fontosak. Ami az egyházat illeti, mindannyian egyetértenek azzal, hogy az egyház vallásos em­berek közössége, és az idős pedagógus házaspár kivételével azzal is, hogy isteni alapítású intézmény. (Meghökkentő a már öt-tíz éve nyugdíjas pedagógus házaspár óvatossága!) 35

Next

/
Thumbnails
Contents