Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Orosz Éva: A falusi orvosi körzetek helyzete Bács-Kiskun megyében: széljegyzetek egy kérdőíves felméréshez

egészségügyi ellátás tárgyi feltételeinek elégtelenségéből is ered. Azaz nem figyelhetünk meg — a községi és a megyei tanácsok részéről — széles körű törekvést arra, hogy a külső tényezők kedvezőtlen voltát az egészségügy magasszínvonalú tárgyi feltételeinek biztosításával ellensúlyozzák.

A többoldalúan hátrányos helyzetű körzetek 74%-a a Homokhátság szélsőségesen agrárjellegű, rohamosan csökkenő népességű szórványtelepüléseiben koncentrálódik. Elmondhatjuk, hogy ezen községek többségében az elmaradott, hátrányos életkörülmények párosulnak az egészségügyi alapellátás többoldalúan kedvezőtlen feltételrendszerével. Vagyis igaz, hogy az alapfokú intézményhálózat, közte a körzeti orvosi ellátás ezekben a községekben is ki van építve, ez azonban más viszonyokat takar, mint egy Duna menti, vagy bácskai községben: az orvosok számára mostohább munkakörülményeket, a lakosság számára az igénybevétel korlátozottabb lehetőségeit.

A körzeti orvosi ellátás színvonalát az anyagi, szervezeti és ösztönzési feltételek, és az orvosok szakmai felkészültsége, orvosi—emberi habitusa együttesen határozzák meg. Felmérésünk célja csak az anyagi—szervezeti feltételek vizsgálata volt. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a leírt jellemzők, területi különbségek nem azonosak az ellátás színvonalának különbségeivel. Hiszen a legjobb anyagi, tárgyi feltételek sem jelentik automatikusan az egészségügyi ellátás legmagasabb színvonalát, de a kedvezőtlenebb anyagi, tárgyi feltételek sem feltétlenül párosulnak az ellátás alacsony színvonalával. Úgy véljük azonban, hogy magas színvonalú egészségügyi ellátás tartósan nem épülhet arra a szemléletre, hogy az orvosok hivatástudatának kell ellensúlyoznia a tárgyi, szervezeti, érdekeltségi feltételek hiányosságait.

Jegyzetek

1 Ezzel a problémakörrel foglalkozik többek között: Levendel László (1982) A népegészségügyi reformról. Valóság, XXV. évf. 5., Szalai Júlia (1981) Hiány és társadalmi szelekció Valóság, XXIV. évf. 8.

2 Munkánkhoz a megyei tanács egészségügyi osztályától, elsősorban dr. Gubacsi László megyei főorvostól messzemenő támogatást kaptunk.

3 Számított adatok. Az egészségügyi statisztikáktól eltérően a megyei tanácsok költségvetési kiadásai mellett figyelembe vettük a klinikák költségvetési adatait is. Forrás: a Pénzügyminisztérium adatai; A magyar kórházak és klinikák évkönyve 1970, 1975,1980.

4 A felmérés kérdőívének összeállítása előtt a körzeti orvosi szolgálat fő feltételeit az alábbi négy csoportba foglaltuk:

1. A gyógyító-megelőző tevékenység társadalmi környezete,

— a települési, kulturális, demográfiai viszonyok és a lakosság egészségi állapota;

2. az orvos munkáját, valamint a lakosságnak az egészségügyi ellátás különböző szolgálataihoz való hozzáférhetőségét jelentősen befolyásoló infrastruktúrális elemek (közlekedés és hírközlés);

3. A körzeti egészségügyi szolgálat tárgyi feltételei (A rendelő épülete, felszereltsége, a működéshez rendelkezésre álló pénzügyi keretek);

4. Az egészségügy belső szervezeti, érdekeltségi viszonyai és kapcsoltuk a közigazgatással.

A felmérés konkrétan megfogalmazott kérdései természetesen a fenti négy általános tényezőnek csak néhány összetevőjére terjedhettek ki.

Figyelmünket elsősorban a 2. és 3. csoportbeli tényezők területi különbségeire fordítottuk.

5 A külön meg nem jelölt idézetek a kérdőívekre kapott válaszokból származnak.

6 Az egészségügyi ellátás fő területi egységeit a kórház-rendelőintézetek vonzáskörzetei jelentik. Bács-Kiskun megye városai közül Kiskőrösön nincs kórház, itt csak szakorvosi rendelőintézet működik. Vonzáskörzete a kórházi ellátást tekintve a kiskunhalasi kórház vonzáskörzetének része. Vizsgálatunk során mégis több szempont szólt amellett, hogy önálló vonzáskörzetnek tekintsük.

7 Az 1975-ben kiadott „integrációs utasítás” (19/1975/Eü. K. 12.) EüM. sz. miniszteri utasítás) az egészségügyi ellátás szervezetének és működésének új rendjét jelenti. Konkrét megvalósítását jelentősen befolyásolta a közigazgatás szervezete. Az addig szervezetileg és szakmailag különálló kórházból, rendelőintézetből és alapellátásból — ha azonos tanács irányítása alá tartoztak (azaz nem megyeszékhely városokban) — az integráció egy szervezeti egységet hozott létre. Azaz az

56