Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Orosz Éva: A falusi orvosi körzetek helyzete Bács-Kiskun megyében: széljegyzetek egy kérdőíves felméréshez

összevont kórház-rendelőintézet irányítása alatt, annak szervezeti egységébe „integrálta,, az alapellátás egységeit is. Ha azonban nem azonos tanács itányítása alá tartoztak, akkor a kórház-rendelőintézet és a vonzáskörzetébe tartozó körzeti orvosi ellátás között az integráció csak szakmai kapcsolatot épített ki. Például a falusi körzeti orvosoknak csak a szakmai irányítása tartozik a kórházrendelőintézet hatáskörébe, a munkáltatói jogok továbbra is a községi tanácshoz tartoznak. Az egészségügy és a közigazgatás közti kompromisszumnak a közigazgatás javára történő megkötését mutatja, hogy a megyeszékhelyeken — eltérően a többi várostól — csak 7—8 évvel az integráció elindulása után kezdődött meg a kórház-rendelőintézetek és a körzeti orvosi ellátás szervezeti összevonása. (A kórház-rendelőintézetek ugyanis a megyei tanácsokhoz, a körzeti orvosi ellátás pedig a városi tanácsokhoz tartozott.)

8 Magyarország falusi körzeti orvosainak élet- és munkakörülményei (1970), Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete, Budapest

9 Uo. 85. old.

10 A 2/1982. (XI. 1.) ME. sz. rendelet (Tanácsok Közlönye 1982. nov. 12.) a gépkocsiátalány összegét

1140 Ft-ban maximálta. n

11 Tudatában vagyunk, hogy a falusi körzeti orvosok többségének anyagi helyzete —a paraszolvencia következtében — korántsem kedvezőtlen. Ez azonban — megítélésünk szerint — nem jelentheti azt, hogy munkafeltételeik biztosítása ne az állam feladata lenne.

12 Teljeskörű (minden szakmára kiterjedő) szakorvosi ellátást a városokban működő szakorvosi rendelőintézetek biztosítanak. Ezen túl még 4 nagyközségben (Dunavecse, Szabadszállás, Jánoshalma és Bácsalmás) van rendelőintézet, melyekben belgyógyászati, nőgyógyászati és sebészeti szakrendelések működnek. Ezeknek az alapszakmáknak a rendelései is 20 km-nél távolabb esnek a községi lakosság 33%-ának a lakóhelyétől.

13 A kapott válaszokat a rangsorolást figyelembe véve súlyoztuk. Mivel 7—8 tényezőnél senki sem jelölt meg többet, 8-tól 1-ig terjedő skálán végeztük a súlyozást. A válaszok az „egyéb,, címszó alatt többször is tartalmazták — akadályozó tényezőként — az alkoholisták nagy számát, ezért ezzel kiegészítettük az eredetileg kiválasztott 11 tényezőt.

14 A hátrányos feltételek együttes vizsgálatakor a következőket vettük figyelembe:

— kedvezőtlen közlekedési helyzet;

— kedvezőtlen hírközlési helyzet;

— nem megfelelő épület;

— az orvosi rendelő nem megfelelő felszereltsége;

— az alapellátás elemei közül csak a körzeti orvosi szolgálat (és csak egy körzet) található a községben;

— nagy a betegforgalom;

— a tanyai népesség aránya meghaladja az 50%-ot.

Ha egy körzetre a fentiek közül három vagy annál több tényező is jellemző volt, akkor az adott körzetet halmozottan hátrányos helyzetűnek tekintettük.