Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Orosz Éva: A falusi orvosi körzetek helyzete Bács-Kiskun megyében: széljegyzetek egy kérdőíves felméréshez
ségügyi szolgálat (gyermekorvosi körzet, gyógyszertár stb.) létesítését Ítélte a legfontosabbnak. Néhány jellemző válasz: — „1. A hírközlési viszonyok javítását CB vagy URH rádióval. 2. Az alapellátás műszerezettségének egységesítését, modernizálását, javításának és pótlásának szervezett biztosítását. 3. Mód és lehetőség keresése az egyorvosos körzetek számára a kórházi szakmai kapcsolat bővítésére.” — „Gyermekorvos beállítása. A községben gyógyszertár építése (jelenleg kézi- gyógyszertár van csak). A fogászat helyben megoldása, különös tekintettel a gyermekek fogászati ellátására.” „CB-rádió, EKG, kislabor, eü. felvilágosítás.” — „Modern, korszerű rendelő építését. Mindig működő telefont. A gépkocsihasználat reális támogatását.” — „A körzeti orvosoknak több szakmai lehetőséget, jobb továbbképzési rendszert, és sokkal több megbecsülést.” — „Alkoholizmus csökkentése; táplálkozási szokások megváltoztatása; gyógyszer- fogyasztás csökkentése.” Az egészségügyi ellátás feltételeinek javulását három fő irányból várhatjuk: az anyagi erőforrások növelésétől, a pénzügyi, ösztönzési mechanizmus változtatásától, a szervezeti rendszer módosításától. Természetesen a fő kérdés az, hogy az egészségügy különböző területein ezek milyen kombinációja lehet a legeredményesebb. Az előzőekben leírtak — közte az orvosok véleménye is — azt támasztják alá, hogy a falvak körzeti orvosi ellátásában jelenleg a tárgyi feltételek és az ösztönzési mechanizmus javítására lenne elsősorban szükség. Az egészségügyben az elmúlt évtizedekben túlzottan a szervezeti változtatások kaptak prioritást. A fent említett másik két tényezőben nem következett be érdemi változás. Nagyrészt ennek tudható be, hogy az integráció — tagadhatatlan eredményei ellenére is — kevéssé tudott csak enyhíteni az egészségügy sűrűsödő gondjain. A HÁTRÁNYOS FELTÉTELEK HALMOZÓDÁSA Az eddigiek során azt vázoltuk, hogy felmérésünk alapján milyen képet alkothatunk külön-külön a körzeti orvosi ellátás fő feltételeiről. Láttuk, hogy nemcsak a valóságos utak, hanem — többek között — a pénzelosztás, a műszerellátás és a szakmai kapcsolatok útjai is korszerűsítésre szorulnának. Végezetül elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a hátrányos feltételek halmozódása mely községekre, a községek milyen hányadára jellemző.14 A felmérésünkbe bevont 115 körzet közül 38-ban, a körzetek 33%-ában a körzeti orvosi ellátás kedvezőtlen feltételeinek kumulálódását figyelhetjük meg. Ezen körzetek a 3000 főnél kisebb lélekszámú falvakban koncentrálódnak. Ezekben a községekben az orvosi körzetek 47%-a, ugyanakkor a halmozottan hátrányos körzetek 66%-a található. A 2000 főnél kisebb lélekszámú falvakban az orvosi körzetek 61 %-a többszörösen kedvezőtlen helyzetű. A kedvezőtlen feltételű körzeteket abból a szempontból is vizsgáltuk, hogy vannak-e közöttük olyanok, amelyekben az egészségügyön kívüli (települési, közlekedési, hírközlési) kedvezőtlen feltételek az egészségügyi ellátás tárgyi feltételeinek kedvező helyzetével párosulnak. Mivel mindössze 6 ilyen körzetet találhatunk (Lászlófalva, Kunszállás, Fülöpháza, Balotaszállás egy-egy, továbbá Császártöltés két orvosi körzete); megállapíthatjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzet a körzetek többségében az 55
