Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - MŰHELY: 75 ÉVE SZÜLETETT ERDEI FERENC - Romány Pál: Városépítés, településfejlesztés - alternatívák
ROMÁNY PÁL VÁROSÉPÍTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS - ALTERNATÍVÁK* Kecskemét számon tartott város. Nemcsak a megyéé, hanem az országé is. Ezt az utóbbit hajlamosak mellőzni Budapesten is, és itt a városban is. Kecskemét nélkül szegényebb lenne a magyar városok családja. Ez a település — városként — századok óta jelen van az ország életében. Országgyűléseket itt ugyan nem tartottak, királyokat sem koronáztak (legnevezetesebb esemény talán az, hogy a Nándorfehérvárról Budára tartó László király itt esküdött meg másodszor arra, hogy nem áll bosszút a Hunyadi fiakon). Ez a város azonban századokon át — várfalak nélkül is — a megmaradás, az összefogás vára lett, befogadta a menekülteket, felvállalta Tatárszentgyörgytől, Pusztavacstól kezdve Pusztaszerig — az elhagyott pusztákat. Volt idő, amikor birtokai a Dunától a Tiszáig terjedtek. Ám nemcsak a múltja miatt, hanem mai élete alapján is állítható, hogy a város szerepköre jelentős. Intézményei között több olyan található, amely nem is regionális, hanem országos funkciójú, Magyarországon egyedüli. Ilyen a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, (alapították llku Pál művelődésügyi minisztersége idején, 1972-ben), ilyen a Gépipari és Áutomatizálási Műszaki Főiskola, valamint a kertészeti üzemmérnökképzés. Ilyen a Magyar Naiv Művészek Múzeuma, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, a két országos kertészeti kutató intézet, hogy csak a tisztán szellemi munkaterületeket említsem. Vannak gyáraink is, amelyek kizárólagos szerepkört töltenek be Magyarországon: egyedül itt gyártják a bébiételt az ország gyermekei számára és exportra is a magnetofont, a zománckádakat, és sok más ismert terméket. Fontos, hogy Kecskemétnek megjelölt és érdemes helye van a magyar városok csillag- rendszerében. Tanulságos és sajátságos a története, amely nemcsak a megye — amely egyébként is csak 1950-től létezik ebben a szervezetben —, hanem az ország múltjába ágyazódik, de sajátságos az élete is, hiszen Kecskemét más városokkal össze nem téveszthető urbanisztikai jegyeket visel. Ez a város most — külterületi népességével együtt — több mint százezer lakosú, azaz csaknem ugyanolyan arányát szippantotta fel a megye népességének, mint amilyen mértékben Budapest végezte el ezt az ország lakosságának esetében. A régi komótos- ság, a napkeleti városhoz idomult tempó eltűnőben van. A város lakosságának fele új otthonokba költözött az elmúlt 15 évben. Hatalmas, százezer hektáros határa leapadt, és 1950-től 9 új község alakult a hajdani pusztai templomok körül, és most is új községek alakítására tettünk javaslatot. A város az 1950-ben megszervezett Bács-Kiskun megye székhelye, s egyben —észak felé—a megye határa lett. A nevezetes, történelmi Három Város ezzel elszakadt egymástól, de — szerencsére — a formai-igazgatási elkülönítést nem követte a városok társadalmi, gazdasági életének elkülönülése. Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét ma is tud egymásról, kapcsolataink sok szálon futnak tovább. Közöttük Kecskemét már a régi századokban is az első volt, királyi birtok. Később is jól élt helyzeti előnyével, mostanra pedig végérvényesen elhúzott hajdani mezőváros társaitól. Sokat nyert azzal, hogy székhelye lett az ország legnagyobb területű *Elhangzott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége Erdei Ferenc Tudománypolitikai Klubjának 8., Kecskeméten tartott szemináriumán, 1985. szeptember 27-én. 68
