Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Tóth Tibor: Két szoba komforttal: [lakáshelyzet]
— Csacsiság. — Bárcsak neked lenne igazad! * * * Cs. Zoltán a legnagyobb alapterületű lakást vásárolta meg. Tehette. Minden riválisával szemben több pénzt tudott fizetni, mindenkivel szemben előnybe került. Többen megkérdezték tőle is meg a feleségétől is, miért nem építettek inkább. Ennyi pénzért olyan házuk lehetne egy kis kert közepén, amilyent akartak volna. Cs. Zoltán felesége azt felelte, hogy épp a kerttől menekültek. Elég volt belőle, amíg falun laktak. Ő, Cs. Zoltánné városi asszony akar lenni. Még ilyen dologban is. Cs. Zoltán a beköltözést követő szombaton lakásszentelőre hívta meg a barátait. Akkorra már be voltak rendezve a szobák. Gyönyörű szőnyegek, stílbútorok. Koio- niál-garnitúra az egyik szobában, jugoszláv szekrénysor a másikban, franciaágy a félszobában; az étkezőfülkében rusztikus sarokpad, faragott asztallal, székekkel. Cs. Zoltán édesapja a bútorokra külön 400 000 forintot adott a fiataloknak. A vendégek el voltak bűvölve. A feleségek egy kicsit irigykedve néztek mindent, a férjeket azonban ez a kérdés nem érdekelte. Ők inkább azzal törődtek, hogy minden szobát, minden helyiséget külön üveg pezsgővel avassanak fel. Éjfél felé már nagyon hangosak voltak. A szomszédok azonban nem kopogtak át. Majdnem mindenütt lakásszentelőt tartottak. * * # K. Sándorék nem kerültek be a lakást jelentő öt első helyre. Igaz, nem maradtak hetvenkettedikek sem; a tizedik és a huszadik szám között foglaltak helyet. Azzal biztatták őket, hogy a harmadik, de legkésőbb a negyedik osztásban benne lesznek. Hacsak nem jelentkezik közben olyan valaki, aki jobban rászorul a lakásra, mint ők. K. Sándorné teljesen összetört. Egész nap egyfolytában sírt. — Hát lehet valaki jobban rászorulva arra a nyomorult lakásra nálunk? — Emlékszel, mit mondott a múltkor az előadó? Ők is így kezdték. — Tudom, Sanyo. Én ésszel el is fogadom, hogy vannak nálunk rosszabb helyzetben levők is. De a szívemet ez nem nyugtatja meg. És az a baj, hogy most egy kicsit senkinek érzem magam. Olyan senkinek, akinek nincs rangja a sorban, aki nem számít, akit hátrább lehet lökni a jelentkezők között. Azt persze elvárják, hogy azért holnap emelt fővel tanítsam a gyerekeiket mindenféle szépre, jóra. — És tanítani is fogod. Mindenféle szépre és jóra. K. Sándorné a férjére nézett. Neki is tele volt a szeme könnyel, de valami furcsa keménység látszott benne. Ezért a tekintetért szerette őt annyira. * * # A négyemeletes lakótömbbe szintenként tíz család költözött be. Összesen ötven család. Az épület kívülről is nagyon tetszetős volt. Már nem típusterv szerint készült, hanem egyedi rajzok alapján. A déli oldalon minden lakáshoz loggia is tartozott. Ennek érdekes kiképzése nagyon felvitte a homlokzatot. A házat park vette körül, melybe fiatal juharfákat ültettek. A parkban játszótér is volt a születendő gyermekeknek. Az ABC-ig száz métert sem kellett tenni. A városi autóbusz is ott állt meg a sarkon. A legolcsóbb két szoba komfortos lakásért a licitálás után 310 000 forintot kellett befizetni. A kölcsöntörlesztés havi összege 2090 forint lett. 42
