Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Laczkó András: Szőlővessző és nektár
— Most azt mondom, hogy meggazdagodási lehetőségnek, s ez ellentétben áll azzal, hogy a szőlő mind ráfizetéses. Igaz, mert az ember a saját munkaerejét nem számítja. Én sem számítom azt, hogy hány napot dolgozok a szőlőben, pedig az mind 350 forint lenne. Ha felszámítom, akkor az enyém is ráfizetéses lenne. Tekintve, hogy erről nincs szó, és esetleg hozzájutunk a helikopteres permetezéshez, akkor mondjuk a saját munkabérét megkapja az ember a szőlőből. * * * — A hegy lejtősödése irányában, ahol a vízfolyások, vízmosások vannak, hatalmas gödröket kell ásni. Ezek 70—80 centiméter mélyek, 1—2 méter szélesek. Szükségesek még támfalak vagy gátak, amelyek megakadályozzák, hogy a hegy tetejéről lemosódjék a talaj. Ha nagy eső van, ezek megtelnek iszappal, s aztán rádobáljuk belőle a szőlőre. Tehát megmarad a föld. Ahol ezek nincsenek, ott baj van. Ha 30—40 mm-es eső esett, 5—10 centiméter vastag iszapréteget hozott le a hegyről. A másik rákfene az, hogy a szőlőkhöz nincsenek megfelelő utak. Egy barátom azért hagyta ott a gyönyörű másfél holdas szőlőjét, mert szüretkor nem tudta onnét lehozni a termést. Rossz állapotban vannak az utak. Nincs fuvaros. Nincs az az autós, amelyik vállalkozna, hogy oda fölmegy a hegytetőre. Hát hogy hozza le a termést? Mit csináljon vele? Otthagyta a szőlőt. Csak azért, mert nincs fuvaros, nem tudott felmenni. Ha valaha elérjük azt, hogy a hegyre utak vezetnek majd, akkor a szőlők nem maradnak parlagon. Amit nem lehet megközelíteni, azt feltétlen úgy hagyják. A szőlőtermelésnél az alapkérdések: a szerszám, a rotációs kapák, a helikopteres permetezés és az utak. Ezek a döntő tényezők. Ha ezek rendben lennének,akkor Hegyalját nem kellene félteni. Mindenki kedvvel termelné a szőlőt. És nem lenne ráfizetéses! * * * — Jobb-e a helikopteres permetezés? Azt nem mondom. De olyan szempontból, hogy pillanatok alatt megy, egy holdon egy fél perc alatt. Óriási előnye, hogy az örvénylő szélforgás megforgatja a leveleket — hiszen a levél fonákján kezdődik a pero- noszpóra — és a permetező anyag, a finom ködszerű permetezés a fonákára is rákerül. Itt sok gazda azért nem permeteztet helikopterrel, mert a munka minősége nem jó. Volt olyan eset, hogy akár a terepviszonyok miatt, akár hanyagság okán a helikopter nem repült rá a területre. Én is jártam már így. Most magam permetezem a szőlőt. Van japán permetezőm, nagyon erős a motoros nyomása. De ezt is nehezen kapni. Meg tőkeigény is van. Egy hordó 5000 forint, egy kis kapa 12 ezer és így tovább. És még kell egy pince. Nem olyan leányálom a termelés. * * * — Régen volt egy elég hibás felfogás, hogy musttal, szőlővel nem kell csinálni semmit, csak ahogy a természet megoldta. Az nem egészen így van. A kémia nem lehet ellensége a bornak és a kezelésnek, hanem segítője. Természetesen nem szabad visszaélni vele. Mert a túlzott kénezés, tartósítás, szűrés, derítés stb. az a bor minőségét rontja. Csak annyit vegyszerezzünk, annyira használjuk a kémiát fel a borászatban, amennyire feltétlenül szükséges. El lehet azt dönteni, hogy mennyi szükséges? Mindig a must minősége szabja meg, hogy mit szabad csinálni. A 26—27 fokos musttal talán semmit. De a gyengébbel már igen. Bizony le kell kénezni, meg kell nézegetni, a bor53
