Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Halász Péter: A mezőgazdasági kistermelés - városi szemmel
VÁLÓ VILÁG HALÁSZ PÉTER A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELÉS - VÁROSI SZEMMEL Hazánk élelmiszer-ellátása és mezőgazdaságunk exportképessége a nagyüzemi gazdálkodás színvonalának erőteljes növekedése mellett annak is köszönhető, hogy sikerült megoldanunk a mezőgazdasági kistermelésnek a szocialista mezőgazdaságba való illesztését, eredményes integrálását és ezzel párhuzamosan a kistermelés elfogadható színvonalra emelését. Ez azonban nem ment egyik napról a másikra, s a különböző kistermelői formák gazdasági feltételeinek megteremtése mellett jelentős feladat volt a kérdéssel kapcsolatos eszmei-ideológiai felfogások tisztázása. E folyamat végigtekintése során arra a következtetésre juthatunk, hogy e téren kevésbé megnyugtatóan alakulnak a különböző vélemények, mint a gazdasági helyzet megítélésében.1 A mezőgazdasági kistermelés társadalmi-politikai megítélése az elmúlt három évtized során korántsem volt mindig egyértelmű és pozitív, és sokan vannak, akik még ma sem tudják elhelyezni a szocialista mezőgazdaság és általában a szocialista gazdaság egészében. A kérdéssel kapcsolatos információk hiányossága és részlegessége esetenként különböző előítéleteket szül, különösen a témában kevésbé tájékozott városi lakosság körében. Nem tudjuk azonban, hogy milyen mértékben megalapozottak azok a különféle formában megfogalmazott utalások, amelyekkel a legkülönbözőbb sajtótermékekben, rádió-és televízióadásokban, de szakmai és nem szakmai közvéleményünkben is találkozhatunk, s amelyek szerint „egyesek”, a „kívülállók”, a „szélsőséges esetek alapján általánosítok” úgy vélik, hogy a mezőgazdasági kistermelők indokolatlan jövedelemhez jutnak, a kistermelés esetenként a munkahelyi tevékenység rovására megy stb. Az ilyenfajta megnyilvánulásokra való hivatkozásokból nem derült ki, hogy milyen súlyt képviselnek a városi dolgozók körében azok, akik — részben vagy egészében — így gondolkodnak. Az Agrárgazdasági Kutatóintézetben hosszú évek óta folyik a mezőgazdasági kistermelés gazdasági kérdéseinek vizsgálata. Másfél esztendeje az Intézet Agrárszociológiai Osztályán ez a munka kibővült a kistermelés társadalmi vonatkozásainak kutatásával. A vizsgálatok természetesen elsősorban a kistermeléssel foglalkozó falusi lakosság körében folynak, de az imént említett megfontolások alapján 1982-ben felmérést végeztünk a főváros néhány nagyobb ipari üzemének fizikai és nem fizikai dolgozói körében is. Arra kerestük a választ, hogy milyen mennyiségű, jellegű és irányú ismeretei vannak a városban élőknek, elsősorban a gyári munkásoknak a mezőgazdasági kistermelésről, milyen jellegű kapcsolatuk van ezzel a témával, és ennek alapján milyen módon gondolkodnak, vélekednek a mezőgazdasági kistermelésről, illetve a kistermelőkről. Szerettük volna valamennyire is tisztázni, hogy van-e, és milyen jellegű az a feszültség,amely a mezőgazdasági kistermelés okán a városi és falusi lakosok, ha úgy tetszik a munkások és parasztok között netán kialakulhat. Kérdőíves felmérésünket 530 iparban dolgozóra terjesztettük ki, akik kor, nem, foglalkozás és iskolai végzettség tekintetében elfogadhatóan reprezentálják Budapest aktív kereső népességét. 36
