Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 7. szám - DOKUMENTUM - Németh József: Napló (1898-1911): I. rész: sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Füzi László

óráig is karjaim kö2t tartani, mikor a csendet csak néhány szenvedélyes csók váltja fel, mintha csak most kezdeném őt igazán szeretni. Június 17. Régóta hallgat Elis. Más teendők vettek nagyon igénybe. Május 31-én az igazgató megkért, hogy ha csak lehet, dolgozzak ki egy bármily tárgyú történelmi ér­tekezést az Értesítő számára. A szakvizsgái dolgozataim egyike sem alkalmas rá. így kénytelen voltam egész új tárgyhoz fogni. Hízelgett az a gondolat, hogy egy értekezé­sem nyomtatásban jelenik meg, ezért nagy elfoglaltságom dacára is megígértem, hogy június 11-ére készen lesz. Az Ígéretet tett követte és június 7-én már készen állt egy 18 írott oldalas (21 nyomtatott lap) értekezés, címe: „A történetírás és a humanisták”, mely mintegy eddigi történetírási tanulmányaim gyümölcséül tekintendő. Elég jól sikerült, mert elég könnyű az ifjúság és a szülők számára, de azért a kollégák is haszon­nal forgathatják. Természetes, hogy nem „hézagpótló” munka. Az utóbbi két napon elvégeztük az érettségit — Berta/ Antal elnöklésével. Igen de­rék, jószívű öreg úr, kinek köszönhető az általunk nem remélt eredmény, ti. mindet sikerült átcsúsztatni. Nekem inkább az utolsó órám történelemből emlékezetes. Be­széltem ugyanis a telepítésekről és erről áttértem a nemzetiségi kérdésre. Mondtam, hogy körülbelül ez a legnagyobb bajunk jelenleg. A nemzetiségi eszme ugyan sokat ve­szített erejéből, de még él és így számolni kell vele. „Önök nemzetiségi vidéken nőttek fel, azért míg egyfelől a hazaszeretettől legyenek áthatva, másfelől a nemzetiségi súrló­dások elsimításán fáradjanak, mert meg vagyok győződve, hogy a nemzetiségi kérdést nem harc, hanem békés összetörődés, magasabb politikai s gazdasági érdekek fogják csak megoldani.” Ekkor szólt az osztály legjobb tanulója — mikor én már kifelé indul­tam, hogy ezt csak háború oldhatja meg. Fáj ez a kijelentés, mert a magyarságnak igen sokat árthat ennek megvalósítani akarása. Egyébként bízom a jövőben. A hírlapirodalmi statisztikát is áttanulmányoztam, ami határozottan óriási fejlődést árul el s a magyar kultúra terjedéséről tanúskodik. Összesen kerek számmal: 1000 hír­lap és folyóirat jelenik meg magyar nyelven; köztük több mint 50 napilap. (Bpesten 23, vidéken 27.) A nyáron rendezendő művészettörténeti tanfolyamra a miniszter fölvett, így tehát a jövő hónapot Budapesten töltöm a feleségemmel együtt, s remélhetőleg ez alkalom­mal végre megismerem a fővárost. Vilmáról nincs semmi különös újság: lassan-lassan fejlődik abban az irányban, amerre én akarom. Míg eleintén alig lehetett bármiféle kritikát gyakorolni, addig ma már min­den hibájára figyelmeztetve a kellő vezetéssel ő maga is törekedik leszokni azokról. Persze még nem látja tisztán a helyzetet, úgyhogy néha szinte készülök elveszteni a fejem, de hevességgé nem fajult el még, hanem a gúny terén maradtam meg.j Ma reggel irtózatosan sikerült kigúnyolnom, úgy hogy sírt már és dúlt-fúlt mérgében, ami annál sértőbb volt, mert én meg célzatosan kacagtam. Időközben biztosítottam magam. A múlt évben megijesztett a gégém; ezért most megházasodva nem akarom sem a feleségemet, se esetleg gyermekeimet kitenni a szerencsétlenség mellett még nyomornak is, azért 2000 frt-ig biztosítom magamat évi 21 frt fizetéssel 24 évre. így ha netán meghalnék, Vilmára nézve 7—10000 frt, miből, tekintve, hogy a papája még él és segítené, igen szépen megélhetne. Június 26. A tegnapi nagy parádéval megtartott tornaversennyel a második tanári évemet is bevégeztem. Sokat tanultam, izmosodtam szellemileg ez év alatt. Vannak ugyan hibáim még, de tudom azokat, időm meg szinte van, hogy leszokjam lehetőleg róluk. Hiába nem éltem: egy kis vékony szál — minő a pókhálóé — lennék talán az emberiség szövetében. Csakhogy amint tavaly év végire félig-meddig ideges és torokbajos lettem, úgy az idén is. Mintha az idén nem jelentkeznék a bajom olyan nagy mérvben, mint tavaly. 83

Next

/
Thumbnails
Contents