Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 7. szám - DOKUMENTUM - Füzi László: Feljegyzések a századforduló idejéből: elöljáró sorok Németh József Naplójához

Móricz Zsigmond — aki bizonyára a városban is gyűjtött anyagot monográfiájához — szintén a társadalmi élet bizalmasságát emelte ki: „A város azok közül a nagyon ritka kisvárosok közül való, ahol máig megvan a meleg, bizalmas és élénk társadalmi élet”. Az egyletek, társaságok alapításának láza eljutott Nagybányára is. Volt itt Kaszinóegyesület, Polgári Kör, Nőegylet, Múzeumegylet, Torna- és korcsolyatársaság stb. Éppen Németh József nagybányai tanárkodása idején szer veződik meg a Szabad Lyceum, ahol előadásokat, felolvasásokat tartanak.

Németh József részese lett ennek a szűk körre kiterjedő, de élénk társasági életnek. Szerepet vállalt a Polgári Körben, a Múzeum alapítótagja volt, cikkeket írt a Nagybánya és Vidéke c. lapba, felolvasásokat tartott. Kialakult baráti köre volt, kirándulásokat szervezett, mulatozásokon vett részt. A fiatal tanár iránti érdeklődést növelte — ahogy erre Naplójában is utal — nőtlen volta... Bizonyára helytálló későbbi tanártársának, Koczogh Andrásnak a megállapítása, miszerint a nagybányai társadalmi élet legkedvesebb egyénisége volt. S ezen aligha változtatott házassága. (Nem tekinthetjük feladatunknak a múló idő követését, Nagybánya későbbi fejlődését így csak pár adat segítségével szemléltethetjük. A századelő kisvárosa mára 110 ezer lakosú ipari várossá fejlődött, ahogy arról a romániai magyarság fáradhatatlan riportere, Beke György Boltívek teherbírása című könyvében beszámol. Ennek ellenére a város igyekszik megőrizni hagyományait: ma mintegy nyolcvan hivatásos képzőművész él Nagybányán, s ápolják az itt született írók, Németh László és Tersánszky Józsi Jenő emlékét is. Igaz, Németh László szülőházát mára már elbontották — ahogyan erről ugyancsak Beke György könyvéből értesülhetünk —, mert zavarta a kibontakozó nagyváros képét, de a bányaiak tudatában megőrződött Németh Lászlónak a városhoz való kötődése. Máriás József évek óta kutatja Németh László nagybányai emlékeit, azok összefoglalását is minden bizonnyal tőle várhatjuk.)

* *

Németh József Naplójának hátterében a fentebb vázolt nagybányai „társadalom” áll. A városi, társasági közéletről írtakat a mindennapos tanári munkával kapcsolatos feljegyzések egészítik ki. De nyitott a Napló a tágabb világ eseményei iránt is. Már az első bejegyzésekben Erzsébet királyné meggyilkolásáról, s ennek kapcsán az anarchizmusról olvashatunk. Szerepelnek a Napló ban a kor fontosabb politikai, közéleti eseményei, ír Ferenc József trónra kerülésének ötvenedik évfordulójáról, az 1848—49-es emlékek gondozásáról, a nemzeti hadsereg körüli közéleti harcokról, a választási küzdelmekről, a kolozsvári Mátyás-szobor avatásáról stb. Németh József ugyanakkor kommentálja a tágabb világ eseményeit, így a balkáni változásokat, a búr háborút, s céljának tartotta a kor lényeges kérdéseinek, például a szocializmusnak a figyelemmel kísérését is.

Többször szól a polgárosodó Magyarország változásairól. Beszámol Pest nevezetesebb új épületeiről s figyeli a városiasodásról közzétett adatokat. S ahogy a Naplóból kiderül, erősen foglalkoztatta a nemzetiségi kérdés is. Az ország legégetőbb s egyben legnehezebben megoldható ügyének ezt tartotta. Németh László életrajzi írásaiból is tudjuk: apja folyóiratokat, könyveket tanulmányozott, jegyzeteket készített egy, a nemzetiségi kérdésről írandó könyvhöz. Racionalistaként a magyarosítást nem tudta elfogadni, az állameszme érvényesítését azonban fontosnak tartotta. Ellenezte a nemzetiségi kérdés kiélezését, a nemzetiségeknek elemi és polgári iskolákat biztosított volna — ezzel kívánta megelőzni az „országdaraboló tervek” térnyerését. „Egy törvényszerető, híven teljesítő s humánus nemzedék kell nekünk, mely meg fogja alkotni nem az egységes nyelvű, hanem az igazi nemzeti Magyarországot, melynek egy lakója sem fog külföldre vágyakozni, hogy más állam kevéssé becsült alattvalója legyen”- írta. Az államesz68