Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 7. szám - Zám Tibor: Szőrös talpú kismacska: regényrészlet

A népi ellenőrök jövetele futótűzként terjedt a faluban, felborzolta a kedélyeket, mindenféle mende-mondát indított el, vadabbnál vadabb történetek jártak szájról- szájra. Adus úgy tengett-lengett az emberek között, mint egy holdkóros, de az elnökön és a főagronómuson nem látszott semmi ijedelem. Ők úgy okoskodtak, hogy ennek az egész felhajtásnak, amely bizonyosan bosszú műve (Lakat Pál sejtette is, kinek a bosz- szúja), nagyobb a füstje, mint a lángja ... Ha a bizonylatolás hiányos, hézagos, nem naprakész, ha a gazdálkodás folyamatai követhetetlenek, akkor a népi ellenőrök sem bizonyíthatnak semmit, csak feltételezhetnek egyet és mást, amiért a téesz első számú vezetője a megyei tanács mezőgazdasági osztályától kap valami írásos dörgedelmet vagy szóbeli dorgátumot, s azután megy minden tovább úgy, mint eddig... Ha Köteles Ádám az éj leple alatt bejön az irodájába, s nyilvántartásba veszi a kis-szövetkezet bújtatott állatállományát, úgy tünteti fel azt, mintha a nagy szövetkezeté volna, akkor nem lesz a népi ellenőrzésnek olyan támpontja, amely ténylegesen veszélyessé válhatna. Ha Adus ezt az ügyet adminisztrálja, nem lesz baj ... Nem is lett volna, ha Köteles Ádám, akit a népi ellenőrök mindenféle szakkérdéssel gyötörtek, pocskondiáztak és szapultak, számszaki felkészültségére minduntalan becsmérlő megjegyzéseket tettek, hirtelen megroppant és nagyon drasztikus módon belerontott az elnök és afőagronó- mus által kigondolt koreográfiába: felakasztotta magát. A hír nem nagyon döbbentette meg a falu népét, mert Adus még a felesége szerint sem volt erre a világra való. A baj az volt, hogy mielőtt hurokba dugta volna a fejét, levelet írt a megyei pártbizottsághoz, a megyei főügyészséghez és a megyei népi ellenőrző bizottsághoz, mindazon sumákolásokról, amit a kiküldött számkukacok hiába kerestek. Közölte, hogy a Virágzóban évről évre többet osztottak, mint amennyire fedezet volt, és folyamatosan jellemző, hogy a kifizetett munkadíjakra egyik ágazatban sincs százszázalékos teljesítményfedezet. Megemlítette, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítési kölcsönök felét a tagjövedelmek gyarapítására fordították és prémiumot fizettek belőle a szakvezetőknek. Leírta, hogy a tehergépkocsivezetők és a traktorosok a rájuk bízott gépeket a lakásukon tartják, azokhoz több hónapra előre üzemanyagot vételeznek, amit otthon tárolnak, amivel azonban hiányosan számolnak el, így bizonyosra vehető, hogy a gépekkel és a gépjárművekkel feketefuvarokat végeznek, saját zsebre dolgoznak, a javítási költségek azonban a szövetkezetét terhelik. A fogatosoknál olyan a munkabeosztás, hogy a fogatok fele a téesz-közösben dolgozik, a másik fele a háztájiban maszekol hetenkénti váltással, de a javítási és állattartási költségek teljes egészében a téeszre hárulnak... Köteles Ádám leleplezte a 1800 katasztrális hold kaszáló történetét, s azokat a félrevezető manővereket, amelyek eredményeként a Virágzót a kedvezőtlen adottságú, ártámogatásos téeszek csoportjába sorolták. Köteles Ádám nem kímélte a Virágzón belüli kis-szövetkezetet, a „kis Virágzó”-t sem: felsorolta annak tagnévsorát és a jövedelemben való részesedés mértékét, magát sem kivéve. A fő-fő szervezőnek Lakat Pál főagronómust nevezte meg, de szót ejtett azokról a jogtalan előnyökről, kölcsö- nökről, amikhez a szövetkezet Botlik Péter instruktorsága alatt jutott; részletesen leírta azt a pinceszert, amelynek során az új elnök bejelentette, hogy a kis-szövetkezet tiszta jövedelmének egyharmadára tart igényt, ami hozzávetőleges becsléssel 400 ezer forint jövedelemhez juttatná őt. Köteles Ádám négy évre visszamenőleg tételesen felsorolta, hogy Lakat Pál, ő és a tagság milyen címeken mennyi pénzt szivattyúztak ki a szövetkezeti vagyonból, nagyobb részt a pénztár megkerülésével... Levelét azzal zárta, hogy nem a felelősségrevonás előli félelem miatt menekült a halálba, hiszen az égi bíró előtt úgyis felelnie kell tetteiért, hanem azért hagyta itt ezt a siralomvölgyet, mert a népi ellenőrök, ezek az úgynevezett könyvszakértők, akik szerinte könyvmolyok, számkukacok, akiknek fogalmuk sincs az életről, a valóságról, többször is meg17