Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Sümegi György: Kiskunsági Madonnák
májusában Bogdánfalván Bálán Jánosnétól hallott ráolvasása egyértelművé, számunkra is érthetővé teszi a félegyházit: Törökgyik, törpegyik Gyékké lánya Kőből ágya Kőpárnája Fotelen kászája Szütelen pogácsája Z Isten monda a gálka elmúla A galka (román szó) torokgyíkot jelent, s a ráolvasás megnevezésében is szerepel: Csuma- gálkátul. A moldvai magyar asszony még hozzáfűzte: „nyárban meg kell dörgölje kézivel a ha- vaszi gyikot s avval a kézivel dörgöli a nyakát”. Afélegyházi ráolvasás „meg foglak az öt újammal” kifejezése ugyanazt jelenti, mint „a kézivel dörgöli a nyakát” — vagyis kézzel, érintéssel, erővel is próbál gyógyítani. A ráolvasás azt is elárulja, hogy szinte mágikus erejűnek gondolták a Jézuséhoz hasonlatos keresztelést és keresztvetést a betegre, a beteg testrészre, s hittek az Úr Jézus szemmel, ránézéssel való gyógyító erejében is. A másik félegyházi ráolvasásban pedig az Atyaisten szavának, igéjének hatalmában bíznak: El indula Krisztus jeruzalembe Jeruzalembül Jerikóba Szent Anyával Máriával Mikor Mennének az kő Hidon Ő Lovoknak Szamaroknak Lábacskája ki Ficzemedett. Úgy ezen névnek (N. N.) vagy keze vagy Lába ki ficzemedett. Az Atya Isten Szájábul származott reá Szent Ige hogy Semmi félle Sziben és Tetemiben Ficzemedés meg ne maradjon hanem Tsont Tsonthoz vér vérhez In Inhoz hús húshoz Fórjának Oszve. A ráolvasás mágikus erejében ugyanúgy hihettek a katolikus kiskunságiak, mint a búcsújáró helyeken (Egerszalók, Szeged) elnyerhető engesztelődésében, „csodában.” Az álló típusú, többféle funkciójú Madonnaszobrok mellett ugyanebben a plasztikai körben föllelhetünk Nepomuki Szent János szobrot és néhány pieta-ábrázolást. Nepomuki szobrát megtalálhatjuk egykorú házak homlokzati fülkéjében, útfélen, kutak, hidak mellett, hidakon, kompok tövében s vízjárta helyeken. A vizek védőszentjének még akkor is szobrot emelnek a Félegyházára költözött, az eredeti szülőföldjükön árvíztől sokat szenvedett jászok, amikor az árvízveszély már rég nem fenyegette őket. A víztelen helyeken a jó hírnév oltalmazójaként is tisztelik, ahogy Jászladány templomtéri szobrán is olvashatjuk: őrlzD szép hírünket eLLenségtüL oLtaLMazz bennünket ár VIZEKtüL (=1808). A Holdsarlós Madonna a termés beérésére, az aratás kezdetére utal, az álló Madonna-szobrok a megkoronázott Mária megdicsőülését, a Má- ria-ünnepeket és Krisztus jövendő sorsát vetítik előre, a pieták pedig egyértelműen a húsvéti ünnepkörhöz és a Hétfájdalmú Szűzanyához kapcsolhatók. A pieta a szinte megfoghatatlan isteni és emberi szenvedés szimbóluma, a középkor végétől az egyik legegyetemesebb áhítat- forrás. „A hozzá fűződő pápai búcsúkiváltságok föltétele, hogy bizonyos, Krisztus kínszenvedéséről és Mária keserűségéről szóló imádságokat a pietás előtt kell végezni. Ez eleinte a feszületet jelenthette, de legáltalánosabban és később kizárólag a Mária ölében nyugvó halott Krisztust” (Bálint Sándor). Számos pieta szobrunk (Sasvár, Pozsony, Sümeg, Gyöngyös, Eger stb.) körül búcsújáró kultusz kerekedik, s e helyekről aztán a búcsúsok révén nagy számban tovaterjednek a kegyszobormásolatok 20—30 cm nagyságú, népi fafaragóktól származó darabjai (Sasvári Pieták). Noha nem lehet kizárni a Kiskunsági Pieta-szob- rocskák ilyenfajta eredeztetését, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy e munkák Mária-figu- ráinak arctípusa, öltözete, a szobrok faragásának és színezésének módja egyaránt az álló Madonnák alkotóihoz közelít, az ő munkáik sorába illeszti ezeket is. Ha ki akarjuk terjeszteni az elnevezést, akkor a Kiskunsági Madonnák mellett Kiskunsági Pieták- ról, s akár Kiskunsági Nepomuki Szent János szoborról is beszélhetünk. Elég bonyolult a kérdés, mert most már tudjuk, hogy a kiskunsági jelző — esetünkben csak a Kiskunság déli részét jelenti, s ráadásul a tárgyak származását illetően minden bizonnyal jászságiak.Talán helyesebb lenne jászsági szobrokról beszélni, csak az a furcsa, hogy egy-két kivételtől eltekintve ott nem maradtak fönn ilyen plasztikai emlékek. A szokás, a vallásos érzület és áhitat föltétien ott, jász szülőföldjükön fogant, és vitték magukkal az áttelepülők. A Mária-tisztelet kisplasztikái pedig lehet, hogy már az új szálláshelyükhöz, a Kiskunsághoz kapcsolódnak inkább. Lehet, éppen a sikeres áttelepülés, a Kiskunságban való megragadás emlékére lángolt föl megújult formában a Madonna-tisztelet, s ez a kisszobrok születésének motivációja. Avagy éppen a szülőföldhöz való hűség, a visszaemlékezés fejeződik ki általuk. Az ismertetett plasztikai körbe tartozó szobrok legelső elnevezése, a „Kiskun Madonna” Andrássy Kurta Jánostól származik (1944), s belejátszhatott a 30—40-es években újra fölélesztett, a nacionalista jelszavak hatására sokszor 24
