Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Sümegi György: Kiskunsági Madonnák
küldött meg Kada Eleknek, Kecskemét legjelentősebb, író, régészkedő, a néprajz iránt is érdeklődő polgármesterének: Házi Áldás. A szent János szép kegyes áldása száljon ezen meg boldogult házra. Mint régente Urjézusé az apostolokra Szent Jánosé is úgy szálljon reánk mindnyájunkra Jézus Krisztus drága szent keresztje legyen ezen háznak teteje és a három nagy vasszege ajtajának kilincse hogy a gonosz sátány képe meg ne kísérthesse. Jézus krisztus tövis koronája Legyen e ház ajtaja závárja és a négy evangyélista áljon négy sarkára és ezen háznak őrzője legyen szűz Mária Dicsértessék a Jézus szent neve és a szűz Máriájé a magas égben és a telles Szent háromság örök dicsőségben mondjuk hát mink is mindnyájan mind öröké Ammen. Miként a háziáldás is mondja, a legfontosabb, az egész háznak őrzője: Szűz Mária. A katolikus jászokból lett félegyháziak azonban nemcsak házuk s vagyonuk védőszentjeként tisztelték, hanem a Jászságból magukkal vitt fatemplomuk leégése után az 1700-as évek közepétől épült Ó-templomuk is Sarlós Boldogasszony (ünnepe: július 2.) nevét viseli. Sarlós Boldogasszony „a nehézkes Máriának, Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál való látogatása” — írja Bálint Sándor. Az ikonográfiailag pontosan körülírható és igen gyakran ábrázolt jelenet a vizitáció, Mária és Erzsébet találkozása. (Legismertebb magyarországi példája MS mester festménye.) A Holdsarlós Madonna az a Mária, aki szeplőtelenül fogant, aki áldott állapotban van. A félegyházi szobron a kéztartás és a lépő mozdulat egyaránt őrá utalhat. A sarlós titulus magyarázatául röviden csak annyit, hogy napja az aratáskezdés ünnepélyes, népi előjátéka. „A búza beérése, az aratás kezdete kapcsolódik” a magyar néphagyományban „ehhez az asszonyi, vegetációs jellegű ünnephez” (Bálint Sándor). Ugyanakkor Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotú Mária a várandós édesanyák oltalmazója, az aratás édesanyja és királynéja, aki a bő termés biztosításával a szegényekről is gondoskodik. Ismét Bálint Sándort idézve: „A nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat és Fiára hagyja, hogy gyűjtsön, és a búzát a konkolytól elválassza”. A Kiskunsági Madonna-szobrokon Mária és a gyermek Jézus együtt jelennek meg. Az egységesen, többnyire egyszerűen faragott, élénk színezésű (piros, kék, zöld, arany, barna; a fekete-fehér festésűek igen ritkák, egyedül Bálint Sándor tulajdonában volt egy ilyen, Kiskunmaj- sáról került hozzá) szobrok az anya—gyermek örökszép viszonyát jelképezik. A szembenéző, fölemelt fejű, karcsú Máriák (egy kivételével) a bal karjukon, testük mellett oldalt és kissé előre tartják a gyermeket. A szobrocskák magassága 31—37 cm, a földgömbös szobor magasabb ugyan, de a főfigura a többséggel egyező méretű. A kiegyensúlyozottan nyugodt arányosságot jellemzi, hogy a Máriák két és félszer nagyobbak a gyermeknél. Mivel a szobrok hátoldala lapos, nincs plasztikusan megfaragva, így nem teljes értékű körplasztikák. Egy fő nézetre komponálták, s eredetileg valószínűleg hátlap elé helyezték őket (pl. fülkékbe, Mária-házakba). A saját anyagukból faragott pár centiméteres talpacskán álló (egy Mária földgömbön, a világ királynőiéként jelenik meg) Máriák vízszintes törések nélkül faragott hosszú ruhája függőleges redőkben omlik le a kibukkanó lábfejekre. Derekukat öv szorítja, fejükön korona (a magyar királyi korona, István koronájának típusában) ékeskedik, kereszttel a tetején. Anyjához hasonlóan a karonülő gyermek is előre tekint, hosszú ruhát s koronát visel. Mária haja mindegyik szobron hosszú, leomló. Ebből az tetszik ki, hogy hajadonként jelenik meg, ezzel utalva a szeplőtelen fogantatásra. A gyermek legtöbbször nyitott könyvecskét tart a kezében. Ez az Élet könyve lehet, s a jobbkéz határozott mozdulatával együtt az ítélő Krisztust vetíti előre. A Száraz Nagy Mátyás-féle szobron a gyermek jobbkezében a világmindenséget jelképező gömböt láthatjuk, mely a Világ Ura képzetet társítja. A hársfából faragott szobrok élénk festése és a Máriák kezének szélesebbre tárt, szinte felajánlásszerű nyílt gesztusa olyan elevenséggel ruházza föl őket, mintha közvetlenül hozzánk fordulnának, minket szólítanának meg. Mintha nekünk mutatnák figyelmeztetően a sorsa beteljesedését váró, a Biblia tanítása szerint az emberiség megváltásáért született gyermeket. A Kiskunsági Madonna-szobrok sajátos, átmeneti ikonográfiái típust testesítenek meg. Valójában a Regnum Marianum barokk világában, barokk állameszméje hatására fogantak, de már a Napbaöltözött asszony ábrázolásából kibontakozó Patrona Hungáriáé típushoz közelítenek a magyar Szent Korona viselésével és a föltehetően a jobbkezükben volt pálcával, amely az ország jogarát, a kormánypálcát jelképezi. Ha átkerül a gömb (vagy országalma) a gyermek kezébe, s Mária tartja a pálcát, akkor egyesül Mária és Krisztus uralma, közössé válik birodalma. Vagyis a Mária országa kiegészül a Krisztus országa képzettel. De lehet, hogy a Prágai Kis Jézus ikonográfiái típusának egyes sajátságai (a világmindenség gyermeki uraként királyi koronával a fején, baljában a földgömböt jelképező aranyalmával és jobbjával áldást osztva jelenik meg) kerültek át a Kiskunsági Madonnák gyermekfiguráiba, s ez okozza az ikonográfiái kevertségét. Az mindenesetre tény, hogy az álló madonna-szobrokban 22
