Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Sümegi György: Kiskunsági Madonnák
KISKUNSÁGI MADONNA, XVIII. SZÁZAD KISKUNSÁGI PIETA, XVIII. SZÁZAD a kiskunsági katolikusok Mária-tiszteletének legszebb tárgyi emlékeit, kultusztárgyait tisztelhetjük. A napi, otthoni ájtatosságban a házi szobroknak a védelemben, bajelhárításban az orom- zatiaknak, búcsújáró és templomi körmenetekben pedig a rúdon hordozható, baldachinos Má- ria-szobroknak lehetett szerepe. Az egyházi év ünnepei közül a Mária-ünnepek igen jelentősek lehettek Kiskunfélegyházán, ahol egy 1808-as tanácsi határozat is foglalkozik a Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.) ünnepével: „úgy mint régente a hívők nagyobb buzgalma, Isten dicsőítése és az ünnepély magasztosabbá tételére a gyertyák megáldása után azok elfogadására az ünnepélyt végző pap kezéből térdhajtással, a gyertyákat megcsókolva, a tisztviselő urak, kapitány, ügyész és a táblabírók, végre a tanácsbeliek rendben az oltárhoz járultak, s gyertyát osztván ki közöttük a körmenetben a keresztvivő után mennek égő gyertyákkal”. A félegyházi nép ezt a gyertyát — folytatja Bálint Sándor — máriagyertya néven emlegeti, s mint fontos, legelső védszentjükhöz kapcsolódó szentelményt sokáig, de legalább a következő Gyertyaszentelőig megőrizték. Bajban, bánatban, rossz betegségben (hozzáértő orvoslók híján) elsősorban szintén Máriához, aztán Jézushoz meg a Szentháromsághoz fohászkodtak segítségért. Gyógyítani az ősi pogány vonásokat is őrző ráolvasásokkal próbálták a kisgyermekeket torokgyíkból ugyanúgy, mint a kéz és a láb kificamodását. Tarjányi László lejegyzésében így maradt fönn: Atyának és Fiúnak nevében Amen. Én keresztellek Tégedet, mint keresztelte Keresztelő Szent János Urunk Jézust a Jordán Víziben Szent Vízzel Szent keresztel én is úgy tégedet csúnya nyovolya megfoglak az öt ujjammal az Atya Törjön Fiú roncson a telles Szent Háromság eloszoltasson. Gyikin ágy kő Párna ezt Urunk Jézus két szemivei Látta. Lássa meg ezt a Csúnya Nyovolyát is. Eléggé rejtélyesen hangzik a „gyikin ágy kő Párna” kifejezés, s mai fülünkkel már nem is értjük nyelvünknek ezt a tömör és nagyszerű összevonását. Pedig ez a sor az egész ráolvasás kulcsa. Lükő Gábor* moldvai gyűjtőútján, 1933. * Ezúton is megköszönöm Lükő Gábornak, hogy közöletlen gyűjtését rendelkezésemre bocsátotta. 23
