Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Szenti Tibor: "Duna 's Tisza közén lészen az szállásunk..."
Egy vagyonvita során a vásárhelyi Deák Péter több mint félévszázad múlva, 80 éves korában, 1754-ben így emlékezett: ,,A’ midőn Tatár rablásakor ä Tanúnak édes Attya, magával ä Tanúval, és többi Attyafiával együtt innét Vásárhelyről leg először Tápéra, onnét pediglen Halasra Szalatt volna, egyéb Jószága nem volt, az Fatens [tanú] Attyának (:mert hogy már annak előtte minden jószágok a Tatár által el vitettetett:) hanem három ökör, egy Ló .. Deák Péter azt magyarázta az úriszéken, hogy az apja, vagyis a nagycsalád lábas jószágát a Thökölyvel szövetkezett tatár csapatok már elhajtották. Ezek valószínűleg a Pusztán, egy gulyában, ménesben legelő ökrök és lovak lehettek. Amit a gazdaság más helyein, a szálláson vagy a háznál tartottak, azok az állatok maradtak meg, és — amikor ismét fenyegetett a török—tatár—kuruc betörés — ezekkel együtt menekültek a Duna—Tisza közére. A nagycsalád továbbra is együtt maradt. A vagyont a családfő előzőleg bizonyos mértékig megosztotta, mert a félbeszakított mondat a vagyon fölsorolásával így folytatódik tovább: „két ház nyólczvan útból álló Szölleje; de ugyan ez sem volt egészen az Fatens Attyáé, mivel annakis haszon felét maga osztállyos attyafiának kölletett adni”. A nagycsalád lélekszámát nem tudjuk, csupán abból lehet rá következtetni, hogy néhai Deák Pálnak két háza volt. A gazdaréteg ebben a korban falun, mezővároson házat csak magának épít, mások számára nem. Az is fontos adat számunkra, hogy 80 útból álló szőleje volt. Ez jelentős ültetvény. Az alföldi gazda először kenyérgabonát, vagyis „életöt” igyekszik termelni. Ahol ez megél, ott mást nem is vet. Vásárhely határában, a városhoz közel kisebb-nagyobb foltokban „homoklencsék”, azaz gyengébb minőségű homokos talajok találhatók. Ezek: Aranyág, Sarkaly, Máma, Pap-ere, Kenyere-hát és Kútvölgy, Sóshalom tájéka. Itt már a török hódoltság alatt is szőlőkultúra virágzott és bortermelés folyt, amikor a Duna—Tisza közi homokhátság nagy részén még ismeretlen. Bár a bújdosás során az ültetvények elvadultak, az újratelepülőknek nem kellett mást tenniük, mint ismét elfoglalni és gondozásba venni őket. Az eredeti szöveg további mondata, amely a bújdosás előtti vagyonmegosztásra utal, részben talányos. Pontosan nem tudjuk, hogy az „osztályos attyafia” ki lehetett. Legföljebb sejtjük, hogy esetleg a másik házban lakó, részben önállósuló családrész feje; például Deák Pál fitestvére. Deák Péter így folytatta elbeszélését apjáról az úriszék előtt: „Pénze pediglen lehetett; de nem tudgya Számát, hogy sok nem lehetett onnét tudgya: mivel Télen Buzájok nem lévén, egyében nem tudott Kenyérnek való életet szerezni, hanem egy néhány Sértéssé lévén, azt kéntelenítetett Búzáért föl cserélni”. Valamennyien egy koszton élnek. A bújdosás, menekülés alatt továbbra is megőrzik a nagycsaládi kötelék valamennyi szokását. Amíg a nagyorosz nagycsaládban több pátriárka van, az idősebb házasemberek közel egyazon rangot képviselnek, közösen dolgoznak, és a termelt javak elosztását, használatát is közösen végzik, a vásárhelyi nagycsaládban a legidősebb és legtekintélyesebb gazda egyszemélyben a család feje, az „Atya”. Övé a hatalom, és az egész család által termelt javak is az ő vagyonát gyarapítják. Ha ezt meg akarja osztani, egyedül dönt felőle. A családtagok, mint az öreg szolgálói, neki dolgoznak. Az atya gyerekeit még a 20. század elején is „kiscselédömnek”, „szolgálómnak” nevezi. Érdemes itt egy rövid kitérővel bemutatnunk, hogy a létbizonytalanságban megnehezült életfeltételek között kialakult kíméletlen vagyonszerzés során — ami a továbbélés szinte egyetlen, kényszerű föltétele volt — milyen kegyetlenséggel tartja a gazda a saját gyermekeit, még a leányát is szolgasorban. A 18. századi úriszéki perek során [Szentes/ Levéltár. IV. A. 53. a. 6. 1779. 8. 28. 373. lap.], egy a szomszédos gazdától megesett fiatal gazdalány még a század végén is így panaszkodott az atyjára, amikor a vizsgálóbíró feltette neki azt a kérdést, hogy „Most mi bajod az Apáddal? 16
