Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 5. szám - Kardos G. György: Római pillanatok: útirajz
Claudia népes családnál szolgál, tizenkét paninót vásárol — zsömléket, melyeknek alig van belük — három liter tejet, és mindig vesz mozzarellát is — sós lében úszkáló, hamvasan fehér bivalysajtot. Claudiát sem látom többé, a fűszerest, a trafikost sem. Amikor a szállodában a számlámat rendezem, Aurelio nem tagadja meg önmagát. Pocsék időre számíthat, Professore. Lehet, hogy nem is száll fel a repülőgép. Aurelio is hiányozni fog. Visszajön még Rómába, Professore — ezt inkább állítja, mint kérdezi. — Van még dolga Rómában, igaz, Professore? Nem mondhatom, hogy nincs, sőt igen komoly elintéznivalóim vannak. A Pantheon mellett az ódon kis trattoriában nagyon megszerettem az öreg pincért, fontos hogy megtudjam, fájnak-e még az ízületei. A Son Francesco a Ripán van egy pizzeria, ahová mindig el akartam menni, de valahogy soha nem sikerült. A rendező, akivel együtt dolgoztam — nagy szakértő ezekben a dolgokban —, azt mondta, nincs még egy ilyen hely, Rómában. Fokhagymás piritóssal fogadják az embert és salátával, amelybe sonkát, sajtot és szardellát kevernek ... Hogy el ne felejtsem! Néhány évvel ezelőtt, amikor az útikönyv napi beosztásai szerint töltöttem még az első hetemet Rómában, egy délutánt könnyelműen kihagytam, azt a délutánt, amelyre az útikönyv a következő látnivalókat javasolta: S.Maria in Cosmedin, S. Prisca, S. Alesio. Ezt a mulasztást is végre pótolnom kell. Nem is lehet felsorolni, hogy mennyi halaszthatatlan elintéznivalóm van még Rómában. Aurelio bánatos halszemét a falra függeszti, XXIII. János pápa képére. Ritorna, Professore? Sí, caro. Ritornero. 25
