Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 4. szám - VALÓ VILÁG - Laczkó András: Kékfrankos és cabernet, avagy szőlőművelés Császártöltésen
más területekre — a jogszabályban előírt kategórián belül — egyre nagyobb az igény. Ezt elsősorban a téesz elégítette ki: a saját tagjainak adott 4—600 négyszögöles telket. A tagok száma valóban nem azonos a község lakóival, sem a családok létszámával, így sokan vannak, akiknek igényük volt és van a kisebb-nagyobb zártkerti szőlőtelepítésre. A nem tagok szőlőtelepítési területi igényét a rendelkezésre álló, ültetésre alkalmas állami tartalék ingatlanokból elégítettük ki, s adtuk használatba 50 évre a vonatkozó jogszabály értelmében. Miután ez a föld elfogyott, a téesz a községi tanács rendelkezésére bocsátott megfelelő eljárással közel 30 hektár homokos területet. Ez szőlőtelepítésre alkalmas és a tanács ebből elégíti ki folyamatosan a nem tagok igényét. A területek kapcsolódnak a nagyüzemi táblákhoz, de elhelyezkedésüknél és domborzatuknál fogva nem alkalmasak nagyüzemi művelésre vagy csak nagy ráfordítással. Ezek a zártkertek mintaszerűek, jelenleg már öt helyen vannak. A legnagyobb zártkerti telepítés az öreghegyi dűlőben van, ott egy tagban van 103 hektár szőlőterület heterogén összetételben. Kinek-kinek tetszése, kedve szerint. Jellemző, hogy már a modernebb fajtákat (kékfrankos, zalagyöngye, cabernet) telepítették. Elképzelhető, hogy ezeknek a területeknek egy részét a téesz gépekkel gyomtalanítja, permetezi. A régi földeket pedig egyénileg, kiskerti traktorokkal művelik meg a tulajdonosaik, illetőleg használóik. A későbbiek folyamán a növényvédelem is intézményesen történhet, például repülőgépes szolgálattal. Ezt el tudom képzelni ilyen összefüggő, 103 hektáros területen. Ez megkönnyíti majd a használók és tulajdonosok munkáját. A zártkert-tulajdo- nosok a kis területen, a 400—600 négyszögölön általában szükségletükön felül termelnek, mert jól beállott szőlők ezek (hasonlóak az enyémhez hozamban). A szükségleten felüli mennyiség a téesz borfelvásárló helyére, pincészetéhez kerül, ahonnan megfelelő kezelés után a kereskedelmi forgalomba jut. — Von gazdaságossági oldala a szőlőtermelésnek Császártöltésen, de úgy sejtem, nemcsak ez az egyedüli oka annak, hogy valaki szőlőműveléssel foglalkozzon. Alert manapság van olyan tendencia is a magyar társadalomban, hogy a városiasodás elhárítására nagyon sokan vásárolnak területeket, ahol szőlőt ültetnek. A község mezőgazdasági jellegű és mégis vállalkoznak erre. Mi lehet az oka? A gazdaságosság az elsődleges, vagy az, hogy nagyon szeretik a földet, a szőlővel való munkálkodást? — Az elsődleges szempont a kisgazdaságok és a háztáji tekintetében a kedvtelés. Többségben 4—6—800 négyszögöles nagyságok vannak, elvétve akad egy-egy kataszteri holdat használó tulajdonos is, aki szőlőt termel a községben belterületen, illetve zártkertben. Ehhez párosul a gazdaságosság. Tény az, hogy Császártöltésen 240 éve foglalkoznak szőlőtermeléssel, nagy hagyományai vannak a művelésnek. A termelésre itt megfelelő terület áll rendelkezésre. A Duna melléki kötött föld a művelésre talaj- mechanikai és egyéb okokból nem alkalmas, ezen a részen viszont a löszparton a homok összetétele olyan, hogy ízben, zamatban megfelelő minőséget tud biztosítani. Ezért foglalkoznak a császártöltési szövetkezeti tagok és mások szőlőtermeléssel. De nem utolsó szempont a gazdaságosság sem. — Van-e valakiknek más helyekről — Bajáról, Kiskőrösről, Kalocsáról — itt Császártöltésen szőlője? — Van. Vannak olyanok, akik például Bajáról ingáznak, itt dolgoznak és zártkertet igényeltek. A kapott területet betelepítették szőlővel, azt rendszeresen művelik. — Hány téesz működik a községben? — Egy. — Mi a fő profilja? 33
