Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Vekerdi József: Nemzetiség vagy életforma?: a cigányság kategóriájának meghatározásához

óhatatlanul felmerül a kérdés: a hagyományos élet- és gondolkozásmód napjainkban lezajló átalakulása során, ill. felszámolódása után, milyen vonalon képzelhető el a cigány származású lakosság önálló csoportosuláskénti továbblétezése?

Csalog Zsolt 1973-ban ezekkel a szavakkal fejezte be idézett tanulmányát: „Megvan a veszélye annak, hogy a társadalmi környezet tudatában a faji szempont jelentősége az ügy mérhetetlen kárára abszolutizálódik, majd pedig visszahat az alanyra és így valóban megteremtődik egy ténylegesen létező, tudatában integrált »cigányság« kategória — a cigány mint cigány érzi magát megkülönböztetettnek, elhatároltnak, visszaszorított- nak, s így ezt a fogalomrendszert végül maga is elfogadja és ideológiai-politikai motívumként használja.”57

Csalog meglátásának helyességét a következmények rövid időn belül igazolták. Minthogy a különböző cigánycsoportokat nem nyelvi, etnikai, nemzeti egybetartozás, hanem csupán egy archaikus szinten megrekedt életforma fűzi egységbe, a kibontakozó szeparatista törekvések kénytelenek voltak a származási, faji szempontot helyezni előtérbe. E politikai célkitűzés híveinek kategóriarendszerében nem az számít cigánynak, akit a hagyományos életforma alapján környezete és saját maga annak tart, hanem akinek „ereiben cigány vér folyik”.58 Fajelméleti követelések hangoztatása azonban jelenleg időszerűtlen, ezért a vérségi alapra helyezkedő elképzelések „Gypsy identity” (.cigány összetartozás’), „cigány hagyományőrzés” stb. megfogalmazásokkal írják körül szeparatista célkitűzésüket. E célkitűzés fajelméleti indítéka legvilágosabban abból tűnik ki, hogy képviselői mindenkor egységnek tüntetik fel egy-egy ország (sőt a világ) cigányságát, mélyen hallgatva a nyelvi különbségekről. Pl. Magyarországon elhallgatják azt a tényt, hogy az ország cigány származású lakosságának csupán 21%-a beszéli a cigány nyelvet, és a teljes cigány származású lakosság nevében lépnek fel az önálló, cigány nyelvű csoportba tömörülés igényével. Gyakorlatilag az oláh cigánycsoportba akarják asszimilálni a többi kétnyelvű csoportot, sőt a cigányul nem tudó ro- mungrókat és beásokat is.59

Más vonalon halad az a Nyugaton sok helyütt népszerűségnek örvendő elképzelés, amely egyfajta „életforma-rezervátum” alakjában kívánja megőrizni a hagyományos cigány élet- és gondolkozásmódot. így pl. Angliában a lakókocsikban vándorló cigányok helyváltoztató életmódjának fenntartását tekintik legfontosabb társadalompolitikai célkitűzésnek.60 Magyarországon csupán egyéni elképzelés gyanánt hangzott el a hagyományos cigány életformát „önkéntes gettó” alakjában konzerválni kívánó követelés: „Nem szabad felszámolni hagynunk a cigánytelepeket, mert akkor elveszítjük cigányságunkat. Inkább éljünk nyomorban, de maradjunk meg cigánynak!”61

A szeparatista elképzelésekkel ellentétben, Magyarországon az MSZMP idevágó elvi állásfoglalása leszögezi, hogy hazánkban a cigány származású lakosság nem alkot önálló nemzetiséget, és a cigánykérdés megoldása hazánkban nem a nemzetiséggé alakítás útján keresendő.62 Ennek az álláspontnak a helyességét a gyakorlat és a tudományos kutatás egyaránt bizonyítja. Nem nemzeti jellegű összetartozásról, hanem egy történelmileg kialakult, és ma már szükségszerűen gyökeresen átalakuló életforma közösségéről van szó a cigányság esetében. Ennek megfelelően állami cigánypolitikánk nem a származás, hanem a múlt örökségeként fennálló hátrányos helyzet problémájának szempontjából foglalkozik a cigány lakossággal.

Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy noha metafizikus „cigány identitás” gondolata ellentétes az adott társadalmi tényekkel, nyitva kell tartanunk azt a lehetőséget, hogy a cigány származású lakosságnak az a töredéke, amely még beszéli a cigány nyelvet (Magyarországon 1980-ban az ország felnőtt lakosságának kb. 0,5%-a63), a fejlődés során önálló nemzetiséggé válhasson. Azonban ebben az esetben sem egy cigány nemzet vagy nemzetiség alakul ki a világon, hanem minden ország különböző cigánycsoport59