Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 12. szám - Póth Piroska: A magyarországi népfőiskolák 1945 után

A kezdeti ellenérzések után tehát az NPP aggályai háttérbe szorultak, a VKM parasztpárti vezénylet alatt álló szabadművelődési ügyosztálya, továbbá az 1946 nyarán egy nagyrészt parasztpárti akció eredményeként létrejött Magyar Népi Művelődési Intézet is kifejezetten pártolta a népfőiskolák létesítését, működését. A szabad- művelődési ügyosztály — ellenőrzési jogát fenntartva — beépítette őket az ún. szabadiskolák, az iskolán kívüli kultúraközvetítés intézményeinek rendszerébe, sőt maga is alapított népfőiskolákat. 1945—1949 között 14 állami népfőiskolát és 84 három-négyhetes népfőiskolái tanfolyamot szervezett, a résztvevők száma 3500 körül mozgott. A Népi Művelődési Intézet tudomásunk szerint maga nem szervezett népfőiskolákat, szerepe inkább a tapasztalatok közzétételében, a célkitűzések megfogalmazásában, terjesztésében volt. Ez utóbbi lényegét az Intézet vezetői is a parasztság aktivizálásában, öntudatra ébresztésében látták.

A népfőiskolák fenti típusai mellett 1945 után is működtek olyan intézmények, amelyek elsődleges célja a mezőgazdasági szakismeretek terjesztése volt. Ezek zömét — az arany- és ezüstkalászos tanfolyamokhoz hasonlóan — a Földművelésügyi Minisztérium szervezte. Itt már végbizonyítványt és képesítést nyújtó, többnyire több télen át folyó oktatás folyt, így hát ezeket a tanfolyamokat, „parasztfőiskolákat” nem tekinthetjük népfőiskoláknak.

Az 1947/1948-as év után a népfőiskolái mozgalomnak már nem volt folytatása Magyarországon, az 1948-ban lezajlott kül- és belpolitikai változások után további működésük lehetetlenné vált. Az egyre szűkösebbé, dogmatikusabbá váló népi demokrácia-, illetve proletárdiktatúra-értelmezések kereteibe ugyanis mind kevésbé fért bele egy olyan parasztság képe, amely a munkássággal szövetségben, de önnön gazdasági, társadalmi, politikai érdekérvényesítő szerveit megteremtve és megtartva kíván az emberi és társadalmi felszabadulás útján haladni. Mint láttuk, a népfőiskolák 1945 után e törekvések kultúrpolitikai vetületeként játszottak szerepet a parasztság művelődésében, így aztán 1948 közepén az MDP — az ún. szabadművelődési koncepció ellen indított támadás keretében — a népfőiskolákat is pergőtűz alá vette, mint a klerikális reakció és a romantikus parasztszemlélet bástyáit.

Felhasznált irodalom

Balogh István: A parasztság művelődése a két világháború között, Bp. 1973.

Boros Lajos: A magyar népfőiskolái mozgalom. Gödöllő, 1944.

Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon (1890—1950). Bp., 1977.

Népfőiskolái útmutató. Hasznos Füzetek III. Bp„ é. n.

Rácz István: Parasztértelmiség nevelése. Bp., 1947.

Sas Judit: A magyar népfőiskolák története. Valóság, 1961/6.

H. Sas Judit: A „szabadművelődési” korszak néhány problémája. Népművelési Értesítő, 1960/1—2. Szathmáry Lajos: Szabadiskolák. Új Szántás, 1947/1.

Uő.: A szabadművelődés korszaka. Kultúra és közösség, 1977/1.

Új Esztendő 1947. A Magyar Parasztszövetség naptára.

22