Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Andrássy Mária: Népfőiskolák Finnországban
részt vesznek a szertartásokon és az egyéb vallásos összejöveteleken is, azonban a felvételhez nem alapkövetelmény, hogy a hallgató hívő keresztény legyen. A bentlakásos iskola életéért az iskolavezetőség a felelős, amely a hallgatók, a tanárok és az egyéb személyzet képviselőiből tevődik össze. Bár a népfőiskolák magánintézmények és a beiratkozás ide önkéntes, az állam anyagilag támogatja tevékenységüket. A parlament által elfogadott törvény meghatározza az állami támogatás elnyerésének feltételeit (pl. a tanfolyamok időtartama, az alkalmazottak iskolai végzettsége stb.) és annak összegét. Jelenleg a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a népfőiskolák a tanárok fizetésének 90 százalékáig, egyéb költségeik 70 százalékáig állami támogatásban részesülhetnek. A távoli vagy szegény körzetekben fekvő, vagy más okból rossz gazdasági helyzetben lévő népfőiskolák a 70 százalékon felüli költségeik további 15 százalékára igényelhetnek állami hozzájárulást. Építési költségeikre további támogatást nyújtanak. A népfőiskolák összes költségeinek mintegy 60—70 százalékát fedezi az állam. A hallgatók által fizetett díj és a fenntartó közösségek által adott támogatás fedezi a költségek fennmaradó részét. A bentlakásos iskolában tanuló hallgatóknak fizetni kell az oktatásért, az élelmezésért és az elhelyezésért. Ez jelentős összeg: az 1980/81-es tanévben a 30 hetes hosszú tanfolyam átlagos költsége mintegy 7000,— finn márka (hivatalos árfolyamon mintegy 50 000,— Ft) volt. Ha a hallgatók négy hétnél hosszabb tanfolyamon vesznek részt, állami ösztöndíjért folyamodhatnak, ez azonban a költségeknek kisebb hányada, ott- jártamkor maximum 1400 márka volt. Ezen kívül a hallgatók tanulmányaik költségeinek fedezésére — az egyetemistákhoz hasonlóan — alacsony kamattal állami kölcsönt is kaphatnak. A rövid tanfolyamok díja a különféle iskolákban eltérő. Az általam meglátogatott intézményben egy 5 napos bentlakásos nyelvtanfolyam ára elhelyezéstől függően (egy vagy kétágyas szoba, külön fürdőszobával vagy anélkül) 680-—1300 finn márka (azaz 5000—9000 forint) volt. A Finn NépfőiskolákSzövetségénekvaíamennyi népfőiskola—eszmei irányultságára való tekintet nélkül — kollektív, és minden főhivatású tanár egyéni tagja. Az országos hatáskörű szervezetet 1909-ben alapították. Feladata a népfőiskolák munkájának támogatása, fejlesztése; érdekeik védelme; gondoskodás a népfőiskolák vezetőinek, tanárainak és egyéb dolgozóinak továbbképzéséről. A Szövetség mindezeken túl kutatásokat végez, kiadói tevékenységet folytat, ápolja a nemzetközi kapcsolatokat és oktatási anyagokkal látja el a népfőiskolákat. A Szövetség által szervezett legjellemzőbb éves továbbképzési alkalom a Népfőiskolái Napok. Folyóirata a Kansanopistolehti évente nyolc alkalommal jelenik meg. A Szövetség az Északi Népfőiskolái Tanács tagja. * * A finn népfőiskolákat a XIX. században a mezőgazdasági népesség alapműveltségi szintjének emelésére hozták létre, feladatai azonban a társadalom átrétegződésével, a kötelező 9 osztályos általános iskola bevezetésével részben megváltoztak. Hallgatói között—miként a társadalomban — egyre kevesebb a mezőgazdasági foglalkozású vagy azok gyermeke. Főként a középrétegek (kvalifikált szakmunkások, szolgáltatásban dolgozók, kisiparosok, kiskereskedők) gyermekei tanulnak az intézményekben. E rétegek fiataljainak nyújtanak lehetőséget a népfőiskolák ismereteik bővítéséhez, mobilitási esélyeik növeléséhez. Másrészt azoknak, akik anyagi vagy egyéb okok miatt nem vehetnek részt a felsőoktatásban, lehetővé teszik, hogy egy-két évig részt vehessenek a nyugat-európai és amerikai egyetemi képzés elengedhetetlen részét képező kollégiumi közösségi életben. 13
