Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Andrássy Mária: Népfőiskolák Finnországban
A hosszú tanfolyamok mind a népfőiskolákon, mind az akadémiákon általában egy évig tartanak, de tárgytól függően két évet is igénybe vehetnek. A hallgató az iskola által kínált tárgyakból kiválaszt egy tantárgycsoportot, tagozatot, vagy egyéni tantervet állít össze, azonban mindenki köteles összesen heti 30 óra előadást és egyéb elfoglaltságot felvenni. Minden népfőiskolának és akadémiának van néhány kötelező tárgya, amelyet a hallgatónak be kell építeni tantervébe. Ezek az ún. alaptárgyak, mellettük a hallgató a választott tárgyakat tanulja, vagy egyéb, nem kötelező foglalatosságokat folytat. A népakadémián valamivel szabadabb a tanulás, mint a népfőiskolákon. Bizonyos fokig hasonlít a finn (és egyéb nyugati) egyetemi képzéshez. Itt kisebb a kötelező alaptárgyak és nagyobb a választható tárgyak aránya. A hallgatók a választott tárgyakból különféle szintű tanfolyamokon vehetnek részt. A rövid tanfolyamokat főként nyáron, vagy a hosszú tanfolyamok őszi, karácsonyi, sí- és húsvéti szüneteiben rendezik. Néhány naposak, állami támogatást azonban csak a legalább 5 napig tartókra igényelhetnek a szervezők, a rövidebbek teljesen önköltségesek. Programjaik középpontjában általában egy tárgy vagy a tantárgyak szűkebb csoportja áll. Lehetőséget biztosítanak az adott tárgykör rövid tanulmányozására, vitákra, valamely meghatározott ismeret elsajátítására, vagy figyelemfelkeltésre vállalkoznak. Évente 900 rövid tanfolyamot szerveznek, közel harmincezer hallgatóval. Hozzávetőleg egyharmaduk szakszervezeti tárgyú, vagy a szakszervezet által rendezett szervezeti továbbképzés. A többi a legkülönfélébb tárgyakhoz, zömük hobbikhoz kapcsolódik (varrás, szövés, háziipar, kézimunka, irodalom, zene, művészetek) és igen elterjedtek a rövid, intenzív szakaszokra bontott nyelvtanfolyamok. Rövid tanfolyamokat tartanak különféle meghatározott rétegek, például a nyugdíjasok, rokkantak stb. számára is. A népfőiskolákon a diákok életkorának jogszabályban meghatározott alsó korhatára 16, a népakadémiákon 17 év. A népfőiskolái felvételhez általában befejezett általános iskolai végzettség, a népakadémiához népfőiskolái vagy ezzel egyenértékű (pl. középiskolai) végzettség szükséges. A hosszú tanfolyamokon a hallgatók átlagéletkora 18—20 év, a rövid tanfolyamokon azonban a hallgatók rendszerint idősebbek. A népfőiskolák vezetői és főfoglalkozású tanárai részére felvételi követelmény az egyetemi fokozat vagy tanári oklevél, amely képzésen belül külön erre vonatkozó, felnőttoktatással kapcsolatos tárgyat is hallgattak. A népfőiskolák vezetői —a rektorok— az iskola profiljának megfelelő egyetemi végzettségű tanító tanárok, akik vezetői tevékenységükért heti 10 óra órakedvezményben részesülnek. Mintegy 550 főfoglal kozású előadó, valamint kb. 5000 részfoglalkozású tanár és óraadó dolgozik a népfőiskolákon. A népfőiskola legjellemzőbb sajátossága bentlakásos volta. A hallgatók mellett az iskola vezetője, néhány tanár és a személyzet többi tagja szintén az intézményben lakik. Olyan bentlakásos nevelő intézmény tehát, ahol a személyzet valamennyi tagja a pedagógiai rendszer része és részt vesz a nevelési folyamatban. Olyannyira fontosnak tartják ezt, hogy a Népfőiskola Szövetség pedagógiai továbbképzéseket szervez például az intézmények konyhaszemélyzete részére! A grundtvigiánus és vallásos népfőiskolák egy részében a hallgatók ügyeletes rend szerben részt vesznek a kollégiumi ellátásban, a konyhán, a gazdaságban dolgoznak és maguk takarítják az intézményt. Az iskolában lakás lehetővé teszi, hogy a hallgatók szabad idejükben részt vegyenek a legkülönfélébb sport-, kulturális és egyéb tevékenységekben. Minden hallgatótól elvárják, hogy részt vegyen a közösség életében; az előadások mellett jelen legyen a szabadidős foglalkozásokon, az ünnepségeken, részt vegyen az iskola önkormányzatában. A vallásos alapon álló népfőiskolákon a hallgatók 12
