Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Andrássy Mária: Népfőiskolák Finnországban
egyenértékűeknek kell tekinteni a tizenkétosztályos iskola 10—11 osztályával. Másfelől azok a hallgatók, akik sikeresen befejezték egyes népfőiskolákon a svéd és angol nyelvi tanulmányaikat, felvehetők az egyetemek és szakfőiskolák megfelelő szakjaira. Úgy tűnik tehát, hogy a svéd népfőiskolák valamelyest beépülnek a közoktatás rendszerébe és nyitottabbak a felsőfokú oktatás és szakoktatás irányába, mint a dán népfőiskolák. Akárhogy is alakul a népfőiskolák sorsa Dániában, Svédországban, minden új próbálkozás és kísérlet magában hordozza a népfőiskolái eszme valamilyen génjét, a felnőtté váló fiatalok közösségi tudatformálását, önálló gondolkodását, felelősségvállalását. ANDRÁSSY MÁRIA NÉPFŐISKOLÁK FINNORSZÁGBAN 1981 őszén állami ösztöndíjjal a Finn Felnőttoktatási Szervezetek Szövetsége vendégeként két hetet töltöttem Finnországban; az ország közművelődési intézmény- rendszerének tanulmányozása során megismerkedtem a finn népfőiskola legfontosabb jellegzetességeivel is. A népfőiskola állami támogatásáról rendelkező jogszabály meghatározása szerint ,,a népfőiskola olyan bentlakásos iskola, amely általános, társadalmi, valamint szakmai oktatást és képzést nyújt”. Jelenleg 89 népfőiskola működik Finnországban. Két típusa van; a tulajdonképpeni népfőiskola, amely az általános iskolában elért szint folytatása és a népakadémia, amely a népfőiskolában vagy egyéb módon már elért ismeretszint emelésére, annak folytatására szerveződött. Az 1980—81-es tanévben 47 népfőiskola, 13 akadémia és 29 olyan intézmény működött, amelyben mindkét szintű oktatás megtalálható. Finnországban ugyanúgy, mint a többi északi államban, az 1872-ben meghalt dán pedagógust, N. F. S. Grundtvigot tekintik a népfőiskolái eszme atyjának. Az első finn népfőiskolát 1889-ben alapították; ez a kor a finn nemzeti öntudatra ébredés kora volt. A népfőiskolák száma gyorsan nőtt, a századforduló után már mintegy ötven működött. A finn parlament 1906-ban kezdte el a népfőiskolák anyagi támogatását. A jelenleg működő intézmények túlnyomó többségét azonban a huszadik században alapították. A népfőiskolák magánoktatási intézmények, amelyek tulajdonosai, fenntartói, működtetői és felügyelői bejegyzett egyesületek, alapítványok, szervezetek. Némelyeket a települések együttesei tartanak fenn. Minden népfőiskola szellemi légkörét, ideológiai alapját, nevelési alapelveit és tevékenységét a hátterében álló közösség határozza meg. igya népfőiskolákat Finnországban működési elveik és fenntartóik alapján négy csoportba oszthatjuk. A nem elkötelezett, ún. grundtvigiánus, vagy helyi népfőiskolák száma jelenleg 34. Ezek nem csatlakoznak egyetlen politikai vagy vallási mozgalomhoz sem. Sokat a helységből elszármazott értelmiségiek alapítottak. A 40 keresztény népfőiskola hátterében különféle vallásos mozgalmak, szervezetek és az evangélikus-lutheránus államegyház áll. Ezeknek a népfőiskoláknak tevékenysége, ideológiai alapja keresztény jellegű. 10
