Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Kerekasztal-beszélgetés a Bács-Kiskun megyei falvak népességmegtartó képességéről: a beszélgetést Enyedi György vezette, sajtó alá rendezte Csatáry Bálint

Csatári ß.: Nekem is lenne még egy megjegyzésem. Az, hogy a foglalkoztatást és az eltartóképességet illetően jelentenek-e „fejlődési pályát” a falvaink számára ezek a lehetőségek? Véleményem szerint csak egy alaptevékenységében is erős, jól gazdálkodó nagyüzemet tekinthetünk a fejlődés alapjának; a háztáji és a melléküzemág, ha nem szerves része ennek, akkor csak a jobb megélhetést biztosítja és talán nem „hosz- szú távú pálya”. Ha a fiatal „megtermeli”a házát, az autót és gyermekeit útjára bocsátja, utána csak kényszerből végzi ezt a tevékenységet. A másik, ami vizsgálatunkból kiderült és igazolást nyert: a növekvő személyi jövedelmek növelik ugyan az eltartóképességet, de ha az egész település fejlődése ezzel nem jár együtt, akkor nő a feszültség az eltartó- és az ellátóképesség között. Ezek a jövedelmek csak bizonyos részben segítik a falu fejlődését, úgy mint út-, járda- és vízvezeték-építés, de ugyanakkor újabb igényt is teremtenek a kereskedelem, a szolgáltatások, a korszerű közlekedés és hírközlés felé.

Mihálovics Á.: A községi ipartelepítésről nekem is az a véleményem, hogy a nagy iparvállalatok által kis ráfordítással és korszerűtlen berendezésekkel létrehozott telephelyek nem jelentenek igazi megtartó erőt. A korszerű központi üzemben dolgozók kisebb munkaráfordítással, mondjuk 25 Ft-os órabért kapnak, míg falun ugyanazért, vagy még nehezebb munkáért 18 Ft-ot, mert még azt is bekalkulálják, hogy falun olcsóbb az élet, van háztáji és kert. Holott az az ipari munkásnak nem jár, csak a tsz- tagnak, meg az állami gazdasági dolgozónak, így a falusi állami iparban dolgozók hátrányban vannak. Ő nem tudja „kihozni” a háztájiból azt az 50—60 ezer forintot. Ők hamarabb el fognak menni a faluból, ha az üzemük bezár, mert a jelenlegi gazdasági helyzetünkben ez is előfordul. A falusi iparnak — amin a telephelyeket és a mezőgazda- sági kiegészítő tevékenységet is értem — nem látom a stabilitását. Ha az idén jó, jövőre megadóztatják, kész . .. lehúzhatják a redőnyt, s az emberek szétszélednek. Ez bizonytalan helyzetet hoz még egy jó helyzetű városkörnyéki községben is. Persze jó példa is akad. A bajai Bútoripari Vállalat vaskúti telepén sikerült jó munkaidő-beosztást alkalmazva a helybeli nőket foglalkoztatni, sőt még többen Bajáról is visszajöttek Vaskútra dolgozni. Emiatt viszont a háztáji szorul vissza, no meg változatlanul igaz marad, hogy a helyben települt iparban sokkal kevesebb a jövedelem, és az ott dolgozó emberek előbb-utóbb rájönnek, hogy „át vannak ejtve”.

Simon ].: Részben megoldást jelenthetne az is, ha egy ilyen helyben települt ipari üzem, gyáregység, vagy telep a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben járulhatna hozzá a község fejlesztéséhez, akár Budapesten van a központja, akár másutt.

Gaborják J.: Ez talán külön vitát is érdemelne, de én még visszatérek az eltartóképességre és azon belül a falusi iparra. Sok kérdésben osztom Mihálovics Attila véleményét, de a fő problémát mégis abban látom, hogy a falusi ipar zömében nem produkál önálló terméket, és így nagyon sok tekintetben a szocialista nagyipar függvénye. A községi ipari telepek közül termékváltásra nagyon kevesen lesznek képesek, a bér- színvonal ezzel is összefügg. A bérszínvonal elmaradása kezdetben, a betanulás időszakában érthető ugyan, utána viszont a „tőkefelhalmozódás” a központban következik be; az egész vállalat „nyomott bérszínvonala” pedig nyilván a falusi telephelyek dolgozóit sújtja. A falusi ipar állóeszközértéke, színvonala, szociális felszereltsége is alacsony, így igen jövedelmező a központnak.

A mezőgazdaságra visszatérve, a munkahelyi választék itt is alapvetően megváltozott, nőtt a kvalifikált munkaerő iránti igény, a fejlett agrártechnológia, a termelési rendszerek ipari szintű munkafegyelmet várnak el. Nyilván egy milliós értékű Rába— Steyger traktor kezelése már nagy szakértelmet igényel, ami, mint példa illusztrálja, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységben is nőtt a munkaerő szakmai képzettségi színvonala iránti igény.

34