Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Pavlovits Miklós: "A demokrácia édes gyermeke az önállóság...": beszélgetés az alföldi faluról
élnek, mert hiszen ott van a földjük, ott az udvar, a „háztáji”, amelyen termelni tudnak, míg oka lakótelepeken mindezt nélkülözik. Szűcs L.:Valóban, ebben sok igazság van.de ha azt vizsgáljuk, hogy egy-egy család ezt a viszonylagos jólétet mennyi munkával hozza létre és mi mindenről mond le annak érdekében, hogy a betervezett anyagi javak megvalósuljanak, akkor ez nem napi 8 óra, hanem ennél sokkal több! Dr.Gajdócsi l.;Hogya falunak esélye, reménye legyen népességénekmegtartására.a következők szükségesek. Először meg kell kötni a fiatalokat. Ahol nincs gyermeknevetés, ott a település elöregszik, kihal. Nagyon sokan elvándoroltak a községekből, a mostani fiatalokat valamiképp oda kell kötni. Ehhez kell, hogy legyen a foglalkoztatásban változatosság, kínálat vagy kulturált ingázási lehetőség, illetve, hogy az urbánus mutatókban,az ellátásban tényleg közelítsen a városhoz a község. És még valami kell: az pedig a lakosság jó közérzete. Ez fajlagos mutatókkal nem mutatható ki, de kimutatható azzal, hogy kötődjön oda az az értelmiségi, amelyik ott dolgozik. Aztán az kell hozzá, hogy legyenek demokratikus intézmények, a testületi élettől egészen a közéletig hallathassák az emberek a szavukat. De még a munkahelyi demokráciát is nagyon komolynak ítélem. Azután az kell hozzá, hogy az emberek az egészségügyi ellátásban ne lássanak hátrányokat. Kell hozzá, hogy a hét végén ne „forduljon magába” a község, mert sokfelé egyszerűen pénteken délután 16 órakor kikapcsolják a telefont és csak hétfőn reggel 8-kor kapcsolják be! Szűcs L.; Azt hiszem, nem utópia már, hogy a falusi ember is városi szinten akar és szeretne élni. Na most ahhoz, hogy a települések megtartó képességüket biztosítsák, ezeket a feltételeket mindenképpen meg kell, hogy teremtsék. Az imént beszéltem a társadalmi munkáról, az öntevékenységről. A kevéske fejlesztés mellett, amit ezek a települések kapnak, azt hiszem, pontosan ez az erő, ami ezeket a feltételeket biztosítani tudja. A tanács bizony nagyon sokszor nehéz helyzetben van, amikor a kevéske pénzt fel kell osztania, el kell döntenie, hogy tulajdonképpen mit kíván belőle megvalósítani, mert „szorít” a gáz, a víz, a járda, a villany és még nagyon sok minden. Én azt hiszem, hogy nagyon jó kezdeményezés a Békés megyei Tanácsnál megvalósult pályázati rendszer is. Ha olyan feltételek teremtődnek meg egy településen, amelyek alkalmasak arra, hogy valamit ott megvalósítsanak, ehhez a megye bizonyos pénzeszközökkel hozzájárul. Én úgy gondolom, hogy a kistelepülések számára olyan hiánypótlások ezeka „juttatott pénzeszközök”, amelyekhez mellétéve a saját erőt; a társadalmi munkát, a lakosság lokálpatriotizmusát, ezekkel a hátrányon valamelyest lehet hozni. Pavlovits M.: Azt mondja, hogy „juttatott pénzeszközök”. Van egy számomra érdekes kérdés ebben a juttatásban. Magyarországon afalun nem képződik annyi társadalmi érték anyagiakban, hogy a falvak önmagukat el tudnák látni? Külön támogatásra, „juttatásra” szorulnak? Dr.Gajdócsi l.;Vannak pénzügyi források, amelyek ott képződnekafaluban és ott is maradnak. Aztán vannak olyan források, amelyek bemennek a központi kasszába, s a központi kasszából egy „újraelosztással” jut — egy részük — le a faluba. Nem annyi, amennyit befizettek. Annyi nem is juthat, mert az államot is fönn kell valakinek tartani és az adózó ebből a szempontból mindig a központba is fizetett.. . Azt hiszem, hogy az új településfejlesztési koncepcióban ha kimondjuk a községek önállóságát, akkor az önállóságnál mindenki először a gazdálkodás önállóságára gondol. Az meg azt jelenti; nemcsak az a lényeg, hogy el tudom dönteni, hogy mire fordítsam, hanem van-e az, amit valamire fordítok, magyarán, van-e pénzem? Itt aztán nagyon lényeges lenne, hogy a gazdasági egységek befizetésében érdekelt legyen a községi tanács és ha túlteljesíti a tervezettet, akkor még progresszív módon is részesülhessen belőle. Magyarán, tegyük érdekeltté a községi tanácsot és minden szintű tanácsokat, az állami apparátust is, 24
