Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Pavlovits Miklós: "A demokrácia édes gyermeke az önállóság...": beszélgetés az alföldi faluról

Szűcs L.; Mezőberényben örömmel vettük és vesszüktudomásul azt az érdeklődést, amely megnyilvánul a faluban lakók élete iránt. Azt hiszem, sokat kell beszélnünk a népességmegtartó képességről. Ez most nagyon fontos kérdés, hiszen az elvándorlás jelen pillanatban sem szűnt meg. Mezőberény lélekszáma a 40-es években 14,5 ezer volt, jelenleg a 12 ezret sem éri el. Az emberek oda mentek el dolgozni, ahol jobbak voltak a feltételek — gondolok itt a közművesítésre, az utazásra, a közművelődési lehetőségekre, a lakásra és még nagyon sok mindenre. A nagy-, illetve az iparosodott nagyközségben főleg a szakemberek és az értelmiség hiányát érezzük fájónak. Sajnos, a fiatalok eltávozásával felgyorsult a település elöregedése is.

Dr. Vágvölgyi A.; Az Elba—Rajnavonaltól keletre másként haladt a történelmi fejlődés útja, mint Európa más területein. Ezen belül a Kárpát-medencében,talán a törökökig visszamenően, kialakultak olyan különbségek, amelyek ma is érezhetők. Magyarország iparosítása a múlt század 60—70-es éveiben kialakított egy „energiatengelyt”, amely a Balaton vonalától Miskolcig húzott egyenes körül határozható meg. Az ettől délre fekvő területeken a népesség fejlődését a mezőgazdaság befolyásolta, ámde eltartani nem tudta. Nagy népességfelesleg alakult ki, és ezek hagyományosan agrárterületek maradtak. Ettől a vonaltól északra erősebb volt az iparosítás, hiszen a nyersanyag-lelőhelyek is adva voltak. A népesség koncentrációja is erősebb volt és olyan urbánus minták alakultak ki, és terjedtek el, amelyek az Alföldre nem voltak jellemzőek. Ez az elmaradottság, országon belüli kettősség ma is kimutatható.

Dr. Gajdócsi I.; Én azt hiszem, hogy az elmaradottság itt, az Alföldön, történelmi. Ez a terület mindig a népek vándorútja volt és annyiszor pusztították el ezt a tájat, hogy én mindig tréfásan mondom: nálunk a műemléket úgy kell a homokból előkaparni tíz körömmel, miközben a dunántúli kollégák meg azért drukkolnak, miként tudnak egy-egy épületet a műemlékfelügyelőség elől elrejteni, hogy ne legyen gondjuk vele. Mi azt büszkén vállalnánk. Ez tehát az egyik része, a másik az, hogy ennek a vidéknek le kell törlesztenie történelmi elmaradottságát. Ebben a falunak, és a faluban lévő mező- gazdasági üzemeknek hihetetlenül nagy a vitalitása. A termelőszövetkezetek elkezdtek védekezni a faluról való elvándorlás ellen — már a megalakulásuktól kezdve. Jött a gépesítés, ez fölszabadított egy csomó embert, de rögtön utána jött az ipari kiegészítő és egyéb tevékenység, amely miatt sokszor kiátkozták a szövetkezeteket. De az is kiderült, hogy hiánycikket termelnek, a népgazdaság szempontjából hasznosak és még jövedelmezőek is. Ha idesorakoztatom a kistermelést, akkor én azt hiszem; a mező- gazdaság részéről tudatosult a törekvés a lakosság, a munkaerő megőrzésére.

Pavlovits M.; Magyarországon hogyan funkcionál a településfejlesztési rendszer?

D. Vágvölgyi A.; Igen sok kritika érte a hazai településfejlesztési rendszert, amelyről annyit kell tudni, hogy a Parlament 1971 -ben fogadta el, és ez a törvény határozza meg hosszú távra a települések fejlesztését. E törvény a súlypontot a városok fejlesztésére helyezte. Felvetődhet a kérdés, hogy mennyire jogosan? Én azt hiszem, akkor járunk közel az igazsághoz, hogy ha elismerjük azt, hogy a városok fejlesztése is szükséges volt, hiszen az országnak vannak olyan területei, amelyek kifejezetten városhiányos zónáknak minősülnek. De ugyanakkor azt is látni kell, hogy miután ez a politika a településeket egy bizonyos rangsorba helyezte, ezért a rangsorban felül lévő települések kedvezőbb helyzetbe kerültek. Az alsók viszont — hiszen még a szóhasználat is elképesztő: „szerepkör nélküli települések” —, ezek még inkább háttérbe szorultak. Mindez azt eredményezte, hogy röpke tíz év alatt a települések különféle kategóriái között megnövekedtek a különbségek, és társadalmi értelemben további hátrányok halmozódtak fel.

Szűcs L.; Ma óriás falvakról beszélgetünk, mégis a várossá válás került előtérbe. Ennek egy egészségesebb folyamatnak kellene lennie az elkövetkezendő időszakban.

21