Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Pavlovits Miklós: "A demokrácia édes gyermeke az önállóság...": beszélgetés az alföldi faluról
VALÓ VILÁG PAVLOVITS MIKLÓS „A DEMOKRÁCIA ÉDES GYERMEKE AZ ÖNÁLLÓSÁG" Beszélgetés az alföldi faluról A televízió „Szegedi beszélgetések” sorozatában 1983 őszén az alföldi megyék képviselői a falvakról cseréltek gondolatokat. A szegedi stúdió vendégei dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő, dr. Vágvölgyi András, szociológus, Szűcs Lajos, a mezőberényi Nagyközségi Tanács elnöke és dr. Faragó Vilmos, Zsombó tanácsának elnöke voltak. A következőkben a beszélgetés stilizált változatát adjuk közre. Pavlovits M.; Mind Magyarországon, mind más,fejlettebb országokban megélénkült a szociológusok, közgazdászok, történészek és gazdaságpolitikusok érdeklődése a falvak iránt. Vajon mi indokolja ezt a megnövekedett figyelmet? Dr, Vágvölgyi A.:Afalvak iránt világszerte megnövekedett érdeklődés azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok közismert ártalmai, a levegőszennyeződéstől a zsúfoltságig egyre több embert „taszítanak” azokba a térségekbe, amelyek ugyan jó közlekedéssel, megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, de nem nevezhetők városi településeknek. Tehát tulajdonképpen arról van szó, hogy a falvak bizonyos értelemben „felértékelődtek”. Persze, azt hiszem, hogy különbséget kell tenni Európa különféle régiói között. Ha ugyanis a felértékelődésről beszélünk, ez Magyarországon is tapasztalható, de egészen más indítékai vannak mint Nyugaton, Észak-Európában, vagy Észak-Ameri- kában. Úgy tűnik számomra, hogy ott, a falvak és a városok között sokkal kevésbé mutathatók ki, vagy egyáltalán nem léteznek azok a nagy különbségek, amelyek Magyarországon tapasztalhatók az életkörülményekben, életfeltételekben. Tehát, hogy az állampolgár a térnek melyik pontján lakik, ennek nincs különösebb meghatározó jelentősége. Dr. Gajdócsi István: Mi előszóra parasztot elszegényítve akartuk bevinni a termelőszövetkezetbe, s csak 1956 után lett olyan politika, hogy fölemelni akartuk őt, aki ezt meg is érezte, különböző gesztusok nyomán, és tulajdonképpen így került a termelő- szövetkezetbe. Sok bizonytalansággal az agyában, a szívében, de azzal, hogy ebből valami jó kerekedhet ki. Azt hiszem, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése és az agrárpolitika — amelyik nem tévedett, vagy szerintem alig tévedhetett valamit —, az ígért egyenlő esélyt a falunak a várossal szemben, az terelte a szakemberek figyelmét is a falura. Sok tekintetben világszínvonalúnak ítélhetjük mezőgazdaságunkat, de miközben a termelés erre a szintre jutott, hát kicsit szomorúan, de őszintén meg kell állapítani, hogy a településfejlesztésben ezzel nem tartottunk lépést. Dr. Faragó V.; Véleményem szerint is a falu fejlődésének egyik alapvető mozgatórugója a rendkívül fejlett mezőgazdaság. Ez pedig olyan hatással járt a falu életében, hogy megjelentek a szakemberek, nagy létszámban. Ezeket meg kell fizetni, jobban meg kell fizetni. A mezőgazdasági termelés színvonala kihatással volt a termelési kultúrára a szövetkezeteken belül és a magángazdaságok termelési kultúrájára is. 20
