Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám - KRÓNIKA - Kovács István: Tadeusz Nowak Magyarországon
KRÓNIKA TADEUSZ NOWAK MAGYARORSZÁGON A budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ az elmúlt hónapokban a lengyel irodalom több rangos képviselőjének rendezett irodalmi estet, író-olvasó találkozót. WtADYStAW TERLECKI és JERZY STEFAN STAWINSKI nem teljesen ismeretlenek a magyar olvasóközönség előtt, hiszen több könyvük is megjelent hazánkban. TERLECKInek PIHENJ MEG FUTÁS UTÁN című könyvét és STAWIÍÍSKI- nak az EGY VARSÓI FIATALEMBER SZÜLETÉSNAPI FELJEGYZÉSEI című önéletrajzi regényét egyaránt 1980-ban jelentette meg az Európa Könyvkiadó. STÁWINSKI- nak minden feltétele megvolt ahhoz — elméletileg —, hogy az egyik legismertebb lengyel író legyen Magyarországon. ANDRZEJ WAJDA első világhírű filmjének, a CSATORNÁnak, ugyanis ő volt a forgatókönyvírója. Ugyanez mondható el ANDRZEJ MUNK szintén közismert filmjével az EROlCÁval kapcsolatban. A szintén, nagy sikert aratott film egyik részének címe MAGYAROK (WEJGRZY). Szövegének megteremtője: STAWINSKI. A MAGYAROK valóban magyarokról szól. Az 1944. augusztusában kirobbant felkelés alatt néhány hétig Varsónál állomásozó magyar katonaságról. Pontosabban arról a sikertelen kísérletről, amely — a politikai realitást figyelmen kívül hagyva — a hagyományos barátságra alapozva, katonai szövetséget akart létrehozni a lengyel felkelők és a németek szövetségeseként Varsó kö- rüIzárásában részt vevő magyar hadtest között... Stawinski kesernyésen jegyezte meg budapesti találkozóján, hogy se a CSATORNA, se a MAGYAROK nem jelent meg magyarul. Tadeusz Nowak igazán nem élhetett ilyen panasszal idén február 1-én rendezett irodalmi estjén. Az élő lengyel irodalomnak, ZBIGNIEWHERBERTTEL, TADEUSZ RÓ- ZEWICZcsel, SLAWOMIR MROZEKkel, MIRON BIALOSZEWSKIvel, EDWARD STACH URÁval együtt, alighanem ő a legismertebb alakja Magyarországon. (Nem beszélve, természetesen, a Joe Alex néven publikáló MACIEJ SLOMCZYNSKIről!) Eddig három regénye — HA KIRÁLY LESZEL, HA BAKÓ LESZEL; ÖRDÖG- FIÁK; PRÓFÉTA — jelent meg magyarul, s számos verse, novellája látott napvilágot az Alföld, Nagyvilág, Tiszatáj és Új írás hasábjain. Előkészületben van válogatott verseinek KERÉNYI GRÁCIA által gondozott kiadása, s remélhetőleg néhány éven belül kézhez vehetjük HOGY ZENG BELÉ AZ ÉG című „koldusregényét”, a második világháború és a lengyel história 1944-et követő éveinek sajátos hangú költői krónikáját is. TADEUSZ NOWAK 1930-ban született egy Tarnów környéki kis faluban. Innen kiszakadva járta be Európát — valóságosan és képletesen is. Az örökség, amelyet szőkébb szülőföldjéről magával vitt, költészetét és prózáját, nyelvét és művészi gondolkodását egyaránt meghatározta. „A néphagyomány, a népköltészet, a mitikus és biblikus örökség, a világ természeti állapotában történő megragadása” és ezek „összemetszése” a XX. század történelmi és társadalmi világával, eredményezi műveinek eszközökben és gondolatokban egyaránt gazdag, eredeti voltát. Nowaknál központi szerepet nyernek a folkloriszti- kus és biblikus szimbólumok. „Jelkép-tára” rendkívül gazdag, sokrétű: az alma, például, egyszerre a Biblia tiltott gyümölcse, a mese és a história királyainak országalmája, a történelmi legendák Teli Vilmos-almája és a kerti gyümölcsök fejedelme. A víz egyszerre jelképe a keresztvíznek, az élet nélkülözhetetlen forrásának és a tisztaságnak. A hazájában elismert író a magyar költészetnek színvonalas és odaadó népszerűsítője. Az 1975-ben Lengyelországban kiadott MAGYAR KÖLTÉSZETI ANTOLÓ- GIÁban (Antológia poezji wegierskiej) ő fordította, többek közt, Vörösmarty SZÓZATát, és A VÉN CIGÁNYt. Petőfi, Arany, Juhász Ferenc számos verse mellett, az antológia egész Nagy László-anyagát ő ültette át lengyelre. A Nagy László verseivel kötött barátságot személyes barátság is követte, amely fájdalmasan rövid idő múlva megszakadt. 1978-ban a MENYEGZŐ fordítása közben érte Nagy László halálhíre. Egy évvel később a krakkói Irodalmi Kiadó gondozásában, KI VISZI ÁT A SZERELMET (Kto przenisie milosc) címen megjelent Nagy László válogatott költeményeinek kötete. A közzétett 40 versnek ( + 2 képversnek) közel a felét Tadeusz Nowak fordította, s ő írta a vallomásszerű UTÓSZÓT is. Az 1977-ben, az ugyancsak Krakkóban kiadott Ady-válogatáshoz is hozzájárult fordításaival. A három évvel ezelőtt TAJTÉKOS ÉG (Spienione niebo) címen megjelentetett Radnóti Miklós-kö- tetben is megtalálható Nowak neve. Ő ültette át, többek közt, a JÁRKÁLJ CSAK, 94
