Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 10. szám - MŰHELY - Kamarás István: Rögeszmék Bakonyoszlopon (Olvasótábori krónika lábjegyzetekkel)
MŰHELY KAMARÁS ISTVÁN RÖGESZMÉK BAKONYOSZLOPON (Olvasótábori krónika lábjegyzetekkel) Szándékaink alapján „Összegezés Bakonyoszlopon” is lehetne a címe az ötödik, a fél évtizedes kísérletsorozatot lezáró olvasótáborunk krónikájának, ám, úgy érzem, ez a cím őszintébb, kifejezőbb. Felhasználva addigi tapasztalatainkat, elsősorban az 1978. és 1979. évi alapelvekre építve ebben az évben a „rólad lesz szó, érted, veled” jegyében szerveztük olvasótáborunkat, ismét 15 éves szakmunkástanulók számára, azzal a céllal, hogy segítséget adjunk nekik önmaguk és a világ megismeréséhez, élettervük elkészítéséhez tudatosítás, megerősítés, módosítás, szembesítés és felfedezés formájában. Ebben az évben is az alkotás,a közössége személyisége szabadság és szeretet értékeit helyeztük középpontba, kínáltuk átvételre. Megszívlelve külső és belső kritikusaink bírálatát és tanácsait elképzeléseinket több ponton módosítottuk. Nem feledkezve el az optimális erősségű kihívások szükségességéről sem, a szakmunkástanulók problémáit tekintettük kiindulópontnak. Úgy határoztunk, hogy az idősebb báty és nővér szerepében két-két oszlopos irányítja a csoportokat. Még több alkalmat akartunk kínálni a szépreményűeknek az egyéni kezdeményezésre, a cselekvésre, az alkotásra, a döntésre és a demokrácia kipróbálására. Arra törekedtünk, hogy közvetlen formában is gyakrabban kerüljön előtérbe az olvasás és a könyvhasználat. Mindemellett megtartottuk rögeszméinket, bízva abban, hogy azok inkább segítik, mint fékezik vagy akadályozzák új elképzeléseinket. Ebben az évben hivatásos krónikása is volt az olvasótábornak, méghozzá oszlopos társunk, Vidra Szabó Ferenc, aki Móricz-ösztöndíjasként éppen a szakmunkástanulók életmódjáról és művelődéséről készített szociográfiát, amelynek egyik „terepe” éppen olvasótáborunk volt. így aztán ötödik krónikám nagymértékben a hivatásos krónikás feljegyzéseire is támaszkodhat.* 1980. július 6.: Délig összeverődünk (1), délután a csoportok ismerkednek (2), nevet választanak. A 8B+2A (8 bandita -f- 2 áldozat) csoportot Bartos Éva és Nagy Attila, a Szemfüleseket Lőrincz Judit és Gereben Ferenc, a Mákvirágokat Balogh Mária és Heit Gábor, a Feketerigókat Csapó Edit és Szabolcs István, a Cippolino-kat pedig Csömör Lajos és Kocsi Márta. Ez az olvasótábor „ünnepéyes bensőségek” között kezdődik, saját magunk nyitjuk meg: Balogh Marika, Mesz- léry Celesztin és jómagam, a tábor vezetői (3). Rendhagyó módon kerül ismertetésre a házirend: előbb a Rend a házban című kisfilmet nézzük meg, majd saját, jóval enyhébb rendszabályainkat ismertetjük. Az olvasótáborosok és az új oszloposok avatása következik ezután (4), majd énekléssel folytatódik az akármi. Meglepetésünkre Heit Gábor mellé pattan az egyik szépreményű leányzó és dorombon kíséri (F. Viktória, aki mindvégig lelkes híve, lendítő kereke marad vállalkozásunknak). A „megnyitó akármi” a Heit Gábor vezette táncházzal (5) fejeződik be. * Bakonyoszlopi anzix 1980 című írása a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Szakkönyvtárában található. Rövidített változata,a Két hét lelkiismeretfurdalás című riport az Élet és Irodalomban (1980. okt. 11.) jelent meg. 60
