Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Rásonyi László: Török eredetű magyar személynevek
madarak nevei. Ilyen nevek a magyar középkorban is bőven előfordultak. Pl. az Ákos nemzetség neve = török Akkus ’sólyomfajta’. Sonkur, később Zongor szintén egy sólyomfajta Kartal = ’sas’ Az ongunból gyakran törzsi jelvény (= damga), sőt címer is lett, pl. a Hunyadiak holló-címere, és ami mindezeknél fontosabb, az Árpád-ház eredetére vonatkozó Turul-monda és címer. A középkori török népeknél igen sok Togrul (Turul) játszik történelmi szerepet, pl. a szelesük Ertogrul ’hímölyv’. A dunai Bolgárország, az első bolgár cárság megalapítója 1300 évvel ezelőtt az onogur Esperikh volt, neve egy ’sólyomfélét’ jelent. Hogy néhányat említsek a nagy ragadozók nevei közül: Arsz- lan = ’oroszlán’, Kurt = ’farkas’ Barsz = ’párduc’ ( — a magyar Bare) Kaplan = ’tigris’. Az ongun-tisztelet, vagyis az ongunnak primitív ábrázolása előtt a sámán (vagyis a magyar táltos) ördögűző birkózást mímelt táncával a beteg ágya mellett. Ez a hajdani tatár—kumán uralkodóréteg örökségeként a románoknál — korabeli elnevezés szerint az oláhoknál — még a XVII. században is megvolt. II. A THEOPHOR- (-ISTENNEL KAPCSOLATOS) NEVEK Nagyon sok a Tengriberdi és Tengeri-bermis = ’Isten adta’. Gondoljunk itt a nyugati párhuzamokra: a latinban Deodatus, a franciában Dieudonné és az orthodox szlávban és a románban Bogdán. Tengeriden-bolmus = ’Istentől lett’. Az ilyen nevek csökevénye az erdélyi Berde családnév, meg Árpád apjának a neve: Álmos = Almis = (Istentől) ’kapott’. Ezeknek a neveknek a Török Történelmi Társaság Belleten c. folyóirata 1982-ben önálló cikket szentelt. III. SORSMEGHATÁROZÓ NEVEK A szülőknek azt a kívánságát fejezi ki, hogy az újszülött erős, egészséges, hatalmas legyen. Pl. a második bolgár cárságot 1187-ben megalapító kumán Eszen = ’egészségeset jelentő neve az egyéb török népeknél a történelemben mintegy 40 személynek a neve. Baszaraba = ’leigázó apa’ — Batu kán leszármazottja, az első román fejedelemség megalapítója. Tokbaszár = ’erős leigázó’ IV. ÓVÓ NEVEK Azt a hitet akarják kelteni az ártó szellemekben, hogy az újszülöttet nem szeretik a szülők, tehát elvesztése nem okozna fájdalmat. Ezek általában csúnya jelentésű nevek. Pl. a magyarországi kun Boklug = ’bélsaras’. It-bok = ’kutyapiszok’. Komuk = ’lótrágya’. Murdar = ’mocsok és kurva’. Néha fiúcsecsemőnek leánynevet adtak, azt a hiedelmet kelteni, hogy az újszülött nem értékes a szülei számára, pl. Kara-kiz = ’fekete lány’. V. VÉLETLEN ADTA NEVEK VAGY ÓMEN NEVEK Az első szó, amelyet a szülők valamelyike kiejtett a szülés után. Pl. Balaboidu ’fiú lett!’. — 762-ből ujgur Küszemis = ’a vágyott, az óhajtott’ — ez a név a kunoknál is megvolt Karcagon, Németh Gyula anyaági őseinél, Köszömös alakban. 80
