Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Rásonyi László: Török eredetű magyar személynevek
Siktur = ’hallgass’. Az először megpillantott tárgy, pl. Csakan = ’csákány’. Balta = ’balta’. Kilics = ’kard’. A sátortáborban időző vendég pl. a türkméneknél O’Donovan bég, egy skót utazóról. Kazak Dögdörbaj = ’doktor úr’. Az először meglátott állat, pl. Karszak = ’sivatagi róka’ (ma Karcag). Valamilyen színű ló. pl. Kongur = ’pej’, régi karcagi családnév. A szülés helye, pl. Etil (görög helyesírással: Attélas) = 'nagy folyam’ (Don vagy Dnyeper) — amelynek partján Etele hun király született. Dengiz = ’tenger’. Csik = ’határvidék’. A csatában kemény harc árán legyőzött ellenség: Macar = ’Madzsar’ — Plan Carpin útleírásában. Az oroszok régtől fogva nem szégyenük sok kiváló családjuknak tatár eredetét — Kutuzov (Napóleon legyőzője) =’veszett’. Jermyak (ejtsd: jermek) = ’gyermek’. Baszkakov orosz turkológus külön monográfiát írt Oroszország török— tatár eredetű kimagasló családjainak nevéről. VI. A SZÜLÉS IDEJÉN TÖRTÉNT ASZTRONÓMIAI ÉS METEOROLÓGIAI JELENSÉGEKBŐL LETT NEVEK Tolun = ’holdtölte’. Csolpan = ’Esthajnalcsillag’. Jagmur = ’eső’. Karjagdi = ’hó hullott’. Kantarbay = ’December úr’. Pazar keldi = ’vasárnap jött’. A számmisztika köréből különösen a kilences (Dokuz—Toguz) játszott nagy szerepet. Hány éves volt az apa a születéskor? Pl. Elly-baj = ’ötven út’. Altibaj = ’a hatodik gyerek’ neve. Százakra megy a régi és újabb évszázadokban a Térnir—Demir = ’vas’ és a Bulat = ’acél’ személynév egyedül és összetételekben. Altun = ’arany’, Gümüs = ’ezüst’. Mivel a leányszülöttek nem örvendtek olyan megbecsülésnek, mint a fiúk, nem nagyon vannak óvó neveik. Viszont vannak becéző nevek, amelyek a fiúknál ritkábbak. Pl. a középkori Ajkuncsui = ’Holdhercegnő’; Ajcsicsek = ’Holdvirág'; Aj- doga = ’Holdkelte’, (ez volt a neve IV. vagyis Kun László királyunk kun kedvesének); Ipek = ’selyem’; Elmasz = ’gyémánt’; Zümrüt = ’smaragd’; It kücsücsük = ’kutyakölyköcske’ stb. VII. NÉPNÉVBŐL, TÖRZSNÉVBŐL LETT NEVEK, FÖLDRAJZI NEVEK (SZÜLETÉS HELYE) (Itt megjegyzendő, hogy nagyon gyakori ennek fordítottja, vagyis amikor személynévből település neve, vagy egyéb földrajzi név válik.) Különös fontossága van a magyar történelemben a bulak, s a kun (kumán) neveknek (Bulak = ’fehér-tarka ló’). Őket a székelyek hamar elmagyarosították, de eltanulták tőlük a rovásírást (Sekil = székely = ’négy lábán fehér ló’). Igen nagy szerepe volt 1050 után a Kelet-Ázsiából Európába rohanó kunoknak vagy kumánoknak is. A régi orosz krónikák, a magyar oklevelek és a szláv nyelvű román oklevelek 400 kun személynevet tartalmaznak. Mivel a Batu kán által alapított és gyorsan eltörökösödő Arany Horda sok kunt eladott katona-rabszolgának Egyiptomba, ezek ott hamarosan Egyiptom szultánjai és emírjei lettek, és neveik hasonlóságot mutatnak a tatároknak, valamint Magyarország és később Románia kumánjainak a nevével. Az Arany Hordából Dél-Erdélybe is telepedtek át kumán kenézek román jobbágy-népükkel együtt, onnan pedig 1415-ben a Bükk, Mátra és Cserhát aljára. 81