Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Vargyas Lajos: A magyar népzene honfoglalás előtti rétegei

ről áradt be az Uralon inneni, finn-ugorokhoz.) A döntő rész a magyarságé lehetett kialakításában, ahol az idetartozó dallamok igen jelentős részét teszik ki a hagyomány­nak, noha annyi új stílus rakódott rá azóta, s a magyarság oly hosszú utat tett meg kul­turális fejlődésében. Ugyanakkor az obiugoroknál — műveltségük rendkívül régies voltához képest — aránylag kevesebbet találunk. A hétfokú (= diatonikus) sirató stílus fejlett formáinak kialakulása után érte a ma­gyarságot egy olyan török vagy mongol nép hatása, amely 3—4 fokú és alacsonyjárású ötfokú dallamokkal ismertette meg a magyarságot. Ezekből egy-egy ritka példányt korábban is ismertünk székelyek közt és a Zoborvidéken, de nagy tömegben az újabb gyűjtés hozta őket felszínre Gyimesből, Moldvából és ritkán Mezőségről. Ezek koráb­ban ismert ötfokú dalainktól szűk hangterjedelmükkel különböznek, valamint nem­ereszkedő, inkább alulról emelkedve kis ívet leíró dallamvonalukkal. Sok köztük a szc-n való befejezés a magyarban általános /o-végződés helyett. Ilyen zenét nagy tö­megben csuvasoknál és burját-mongoloknál találtak. Ez lehet a zenei megfelelője török (mongol?) jövevényszavaink régi rétegének. Fölmerül a kérdés, nem a csuvasok voltak-e ennek a stílusnak átadói. Ennek lehető­sége nincs kizárva, de a további zenei meggondolások, amelyeket alább fejtünk ki, inkább arra mutatnak, hogy a csuvasokkal — ezen a fokon — még nem volt kapcsola­tunk. Tehát valamely rokon kultúrájú nép lehet az átadó, amelynek mind a bolgár- törökséghez, mind a mongolsághoz lehettek kapcsolatai. A sirató fejlett formája a kvart-viszonyokat mutató 5., 4., 2., és 1. kadenciákkal gyi- mesi siratókban összeolvadt az ötfokúsággal illetve a négyfokúsággal olyan mértékben, hogy egy ilyen sirató végül hosszú részeken át csak ezeket a fokokat használja — nem záróhangként, hanem rajtuk fut le az ének a szó-záróhangra. így négyfokú is, egyszer­smind az ugor stílus legfejlettebb típusához is kapcsolódik. Ugyanilyen szo-végű, 5., 4., 2., és 1. fokon recitálgató, azon záruló dallamok kerültek elő cseremiszektől is. Ugyancsak egyedül a cseremiszekkel összekötő párhuzamokat találunk dudanótáink és cseremisz dallamok közt. Ezekben a dallamsorok elhelyezkedése a skála fokain tel­jesen hasonló a két népnél: kvart-megfeleléseket látunk a dallamszerkezetben (A4ABA vagy A4BAB ritkán kvint: A5ABA vagy A5BAB, ahol az első magas sor után a három következő egyaránt az alaphang és az 5. fok közt mozog), s a dallamok sajátos motívum­rendszere, két motívumra bomló sorai változó ismétlődésekkel, és ritmikája is hason­ló. (Minderről, s a teljes problematikáról lásd Vargyas: A magyar zene őstörténete, Eth- nographia 1980, I—II és A magyarság népzenéje, Bp. 1981, „A típusok eredete és időrendje" c. fejezetet.) Már ezek a cseremiszekkel összekötő kapcsolatok is arra mutatnak, hogy a magyar­ság korábbi, Urálon túli hazájából át kellett költözzön a Volga és Ural közti területre, s ott a cseremiszekkel szoros érintkezésben kellett állania. Ugyanakkor ezek az utóbb említett típusok nem találhatók meg a csuvasoknál, ami arra enged következtetni, hogy a csuvasok nem álltak (akkor még) a magyarokkal kapcsolatban a cseremiszekhez hasonló formában. így a halványabb nyomok mintha arra mutatnának, hogy nem a mai csuvasoktól került hozzánk a 3—4 fokú és alacsony járású pentaton dalstílus, hanem valami más, hasonló stílust ismerő bolgár—török vagy mongol néptől. (Esetleg a kettő­nek valami átmeneti fokozatától.) Ezek után érte a magyarságot az az újabbkori és döntő török hatás, aminek nép­zenénknek olyan nagy mennyiségű és olyan fejlett szépségű ereszkedő ötfokú dalla­mait köszönhetjük. Ennek a stílusnak rokonsága a kazáni tatároktól és más (pl. no- gáj-) tatároktól, valamint a Volga—Káma vidék népeitől Belső-Ázsia egyes népein és Észak-Kínán át észak-amerikai indiánokig terjed. Ebben a stílusban (és az alább tár­gyalandó kvintváltó-ötfokúban) találta Kodály a legtöbb közvetlen dallampárhuza­53

Next

/
Thumbnails
Contents