Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Szabó János Győző: A Duna-Tisza köze és a magyar honfoglalás

61. Kenézlő: Jósa András, Arch. Ért. 1914, 332., 328. — Tiszavasvári: Dienes István, Régészet Füzetek Ser. I. M°. 25. Bpest 1972, 65.

62. Elég ha az egri dirhemes, a banai tarsolylemezes és a pestlőrinci fodrozott szélű leveles övveretek- kel együtt előkerülő szablyákra gondolunk: az ÉK-i, a Ny-i széleken és a központi területen napvilágra jutott síregyüttesek között nincs két generációs korkülönbség, de akkor összességében sem lehet két nemzedéknél több.

63. Nemzeti Múzeum Ltsz. 62.61.5.A. Közöletlen.

64. Pl. Hampel MHK 94. — Erdélyi István az avar szablyák ellenzőinek e formáját ill. díszét a szal- tovói kultúrának Vili—IX. századi példányaival párhuzamosítja: Erdélyi I., Az avarság és kelet a régészeti források tükrében, Budapest 1982, 181.

65. Zakharov, A.—Arendt, V., Studia Levedica, Archaeologia Hungarica XVI., Budapest 1934, 48—

68., 6. t.

66. Beszédes példa az ún. Nagy Károly szablyájához hasonlított, XI. századra keltezett Zmejszkaja Sztanica-n feltárt példány: ellenzője ezüst borításán középen nyolcszögű almandin berakás díszük; indás növényi dísze nem rombikus, s nem négyágú. Kuznyecov, V., A., Alanszkie plemena szevernogo Kavkaza, Ml A 106, Moszkva 1962, 36—37.

67. Kiss Lajos, A geszterédi honfoglaláskori sírleletek, Archaeologia Hungarica XXIV., Budapest 1938, 3. t. 4.

68. Lásd 24. j. — A leletek a Nemzeti Múzeumban. Dienes István lehetővé tette számomra a lemez megtekintését, ezúton is megköszönöm.

69. Tóth Zoltán, Attila’s Schwert, Budapest 1930. — Fettich Nándor, Die altungarische Kunst, Berlin 1941, 29—36., 35—37. t.

70. A kérdés legutóbbi összefoglalása: Czeglédy Károly, Árpád és Kurszán. (Az Árpád-ház megalapozásához), Magyar Nyelvtudományi Társaság Közleményei 140., Budapest 1975, 43—-48. — Érdekes, hogy Kristó a gyulák törzsének szállásterületét Kurszán 904 évi halálával a keleti végekre: Szatmár, Közép- és Belső Szolnok, Kraszna, Kolozs és Doboka megyék területére lokalizálta: Lásd 13. j. 447—451.

71. Lásd 10. j. 83—96.

72. Kiss Attila, Baranya megye X—XI. századi sírleletei, Budapest 1983, 275.

73. László Gyula, A honfoglaló magyar nép élete, Budapest 1944, 66—68.

74. László i. m. 120—124. és 124. utáni térkép.

75. Bakay Kornél, Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéseihez, Dunántúli dolgozatok

1., Pécs 1965, 34—35.— Uő, Acta Arch. Hung. 19/1967, 111.

76. H.Tóth Elvira, Előzetes beszámoló a kunbábonyi avar fejedelmi leletről, Cumania 1/1972, 143— 168.

77. László Gyula, Études archéologiques sur l’histoire de la société des avars, Archaeologia Hungarica XXXIV., Budapest 1955, 219—232. 35—50. t.

78. Váczy Péter, A frank háború és az avar nép, Századok 108/1974, 1053.

79. Kollautz, Arnulf, Die Awaren, Saeculum 5., München 1954, 129—178. — Lásd még 16. j.

80. Kristó Gyula szerint Dél-Moravia, amelyre Szvatopluk hatalma kiterjedt, a Duna—Temes közét is magába foglalta: Lásd 13. j. 163—164.

NŐI LÓSZERSZÁMVERETEK BALOTASZÁLLÁSRÓL

51