Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 6. szám - KRÓNIKA - Käfer István: Hungarikumok a szlovák középfokú oktatásban

műemlékek felsorolásával. A szlovák humanizmus és reneszánsz irodalomában szerepel többek között a Szilágyi és Hajmási széphistória szlovák változata és a Fanchali Jób-kódex. A barokk korban BE- NICZKY Péterről megállapítják, hogy „szlovák versei csak később (1873) jelentek meg”,és erősen szlovakizáló cseh nyelven íródtak.11 Említi a tankönyv közös múltunk, a törökellenes harcok, a vallásüldözések, majd a rendi felkelések néhány irodalmi emlékét, PILÁRIK, SZIMONIDESZ, REZIK munkáit. A Rákóczi-szabadságharc az ifjabb KRMAN Dániel említésével csak közvetve kapott helyet.

Tudományos és ismeretterjesztő irodalom címmel tanítja a könyv BÉL Mátyás munkásságát. „Számos cikket és művet írt latinul, németül, magyarul és csehül. A régi Magyarország kultúrájával foglalkozott.. . Számos helyen csodálja a szlovák nép tehetségét és szorgalmát .... és elítéli a szlovák nemzeti múlt lebecsülőit.. .”12 A szöveggyűjtemény a Notitia .. . Po- zony, illetve Kishont vármegyét leíró, a szlovákokkal foglalkozó részeiből közöl szemelvényeket, amelyekből a diák megtudja, hogy a szlovákok régebben lakják a hazát, mint a magyarok, milyen különbségek vannak közöttük, s nyelvük egyenértékű „a spanyol komolyságával... és a magyar parancsoló voltával.”13 A Filozófia címszó alatt olvashatják a diákok az alábbiakat: „A szlovák írástudók területi és állami szempontból magyarországi hazafiak maradtak. A magyaroknak a szlovák területre való ún. ’vendégszerető’ befogadási elmélet keretében védelmezték a szlovákok és a magyarországi szlávok őslakos voltát, valamint nemzeti és nyelvi egyenjogúságát a magyar historiográfia úgynevezett meghódoltató elméletével szemben, amely meghódított és jogfosztott nemzeteknek tekintette a szlovákokat és a szlávokat. Mindkét elmélet csupán a kiváltságos rétegeket értette a nemzet fogalma alatt.Aszlovák írástudók munkái nemegyszer szélesebb társadalmi érvényre tettek szert.”11 E bevezető után BAYER János, CABAN Izsák, KOLLÁR Ádám ésj. B. MAGIN munkásságának rövid összefoglalása következik. A szlovák barokk művészet c. összefoglaló a nagyszombati Egyetemi és a pozsonyi Szentháromság templomot, az Eszterházy-palotát említi, valamint DONNER Rafael szobrászt és KUPECZKY János festőt.

Ezek közé a hungarikumok közé sorolható például a Prespűrské Nowiny vagy Ján KOLLÁR pesti működése, sőt egész életműve is, és természetesen Ludovít STÚR és nemzedéke, de még Svetozár HURBAN-VAJANSKY is megannyi közös és magyar vonatkozása miatt hungarikum,tehát a hungarológia vizsgálódási területe. A szlovák irodalom-tankönyvekben ennek a szemléletnek nyoma sincs, s közös múltunk irodalmi-művelődéstörténeti emlékei csakis szlovákumként szerepelnek. A hunga- roszlovakológia vagy a szlovakohungarológia tudományának létrejötte nem is a tankönyvektől várható.

2.3. A szlovák középiskolás diák számos magyar szóval, kifejezéssel, néha összefüggő szövegekkel is találkozik tankönyveiben. Tulajdonképpen a szlováknyelvűség megjelenésétől kezdve a magyar nyelvi elemek is feltűnnek a szlovák (szlovakizáló cseh) szövegekben. Ilyenek a történeti-históriás énekekben a magyar személy- és helynevek (Balázi János, Somos, Siroky Ferenc, Siládi, Hadmázi) és más magyar nyelvi elemek (lovasmester, lovas = lovász, harc), a népköltészet és a népi próza pedig valósággal bővelkedik hungarikumokban. Ilyen a szlovák Mátyás-hagyomány — hogy csak a tankönyvekben találhatókat említsük —, további hely- és személynevek (Sabatka, hintov, findza stb.) Hasonló magyar nyelvi elemeket talál a szlovák diák a különböző kéziratos ének-ésversgyűjteményekben. Közli a tankönyv az egyik ilyennek a címét: Cantilenae — Énekek — Pesnicky, s a BENICZKY Pétertől idézett szlovák versszakokban is felbukkan a birsák (bírság) szó és a jegyzetekben annak szlovák magyarázata. Ján CHALUPKA Kocúrkovo c. vígjáték-részletében a solgabiro, arranézve, hálistennek, kirem stb., majd Jónás ZÁBORSKY Panslavisticky farár, Dva dni v Chujave, Ján PALÁRIK majdnem minden művében, főleg az Inkognitoban, a Zmierenieben magyar nyelvű párbeszéd-részletek is olvashatók. Folytathatjuk a sort Ludovít KUBÁNI Valgathac. regénytorzójának magyar szemelvényeivel (János koma, Szentmiklóssy mester, Sebestyén Rozgonyi), sőt az Alois JIRÁSEK cseh író Bratstvo c. trilógiájából vett szemelvényben is találhatók hasonlók: pan z Pelsőcze (Pelsőc, szlovákul Plesivec), priharcoval, Elé fehér lót stb.

Rendkívül bővül valamennyi hungarikum-kategória, ha a kötelező olvasmányok szövegeit vesszük figyelembe. Egyet említenék csupán, Peter JAROS Tisícrocná vcela (Ezeréves méh) c. regényét15 egy szlovák család életéről a századfordulótól 1918-ig. Magyar szereplők, a hazai szociáldemokrácia problémiái, a szlovák nemzet helye a hazában, magyar szavak és kifejezések találhatók ebben is (elvtársi, hazaficáci, v Népszave, pecsenye, Pál Szokolik, Strázamester stb.)

2.4. A középiskolai szlovák irodalom-tankönyvekben található hungarikumok legnagyobb és legproblematikusabb rétege a szlovák művelődéspolitika magyarságszemlélete. Jelen esetben az a kép, ami a tankönyvek nyomán a fiatalokban a magyarságról kialakulhat. Néhány példát csupán.

Valamennyi köteten végigvonul a národny zápas, azaz a nemzeti küzdelem fogalma, s ez a küzdelem hol kimondva, hol nem, a legtöbb esetben a magyarokkal szemben folyik. A szlovák középkori irodalom c. fejezetben például ezt olvassuk: „A szlovák terület a magyar feudális állam részévé vált, amelyet a Dunántúlon letelepedett nomád magyar törzsek alapítottak. A leigázott lakosság a társadalmi fejlődés magasabb fokán volt.”111 A felvilágosodás és a nemzeti ébredés irodalmának ez a summája: „A nemzeti öntudatosodás folyamata Magyarország nemzetei és különösen a szlovák nemzetiség részére nagyon nehéz és összetett volt. A kul93