Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 6. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Balanyi Károly szitanyomatai
MŰVÉSZET BALANYI KÁROLY SZITANYOMATAI Balanyi Károly művészi pályája a szerkezet és kifejezés összefüggésének megismerésével kezdődött, s ma ezeket a kacspolatokat a műélvező okulására és gazdagodására ő maga teremti meg. A természeti s emberi formák lényegi ábrázolása Balanyi Károly művészetében azokra a tanulmányokra vezethető vissza, amelyeket egy évtizeddel ezelőtt azért illesztett programjába, hogy az elvonatkoztatásnak a népművészetéhez hasonló fokára érhessen, hogy így jelei — mint a népművészeté — felismerhetők legyenek, s a kép „mondatába” foglaltan sajátos szerkezetté alakulhassanak. A művész megvalósult programja évek óta minőséget teremt. Műveinek elő-leletei a fáradságos kutatómunkára éppúgy utalnak, mint a vizuális szellemi gazdagodás állandó jelenvalóságára. Az előbbit egymásra gyakran következő kiállításain láthatjuk: az olajképfestészettől a szobrászatig sokat próbált Balanyi részeredményei is meggyőzőek voltak, de művészete igazi kibontakozásának a nemrég meglelt grafikai technika, a szitanyomás kedvezett legjobban. Sokoldalúbb formát, kötetlenebb, könnyedebb és változatosan gazdag kifejezési lehetőséget fedezett fel: szellemének szolgálatába állította a naturális rajztól a fotóig a legkülönbözőbb kifejezési eszközöket; a képsoroktól a triptichonokon át az egyes művekig; a festészet más-más fajtáiban használt színek (fedő, lazúros, hamvas, áttetsző, pasztózus, fakturális, gesztusos stb.) megismerésekor megszerzetteket. A technikai magáratalálással egyidejű volt a művész szellemi növekedése. A belter- jesebb témákból fokozatosan váltott át az általánosabb érvényűekbe, a monumentáli- sabbakba. Az utóbbiak többször klasszikusnak számító művek újrafeldolgozásaiként foghatók fel, sajátos Balanyi-értékekkel. A folyóiratunk e számában közölt grafikák arról győzhetnek meg bennünket, hogy szerzőjük mai grafikai életünknek ahhoz a köréhez tartozik, amelyik a múlt és közelmúlt eredményeire építve elsősorban az intellektus erejével teremt új értékeket. A művek felismerése és megismerésre inspirálnak, a mindennapok csodáinak, eszméknek és eszmélkedéseknek, széthullásoknak és újrateremtődéseknek felfedezésére, „a mindennapok csodái”-nak meglelésére késztetik a szemlélőt. így válik társadalmi jellegűvé ez a fajta pűvészet, mely — az alkotói munka becsületét megtartva — egészséges gondolkodásra késztet. S ez a mai kevert és gyakorta értéktelen gesztusokat, vagy patikamérlegen különös gonddal kimért fontoskodó műveket mutogató művészeti világban nem csekély erény. GOÓR IMRE 77
