Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 6. szám - MŰHELY - Grezsa Ferenc: A Németh-esszékötetek felszabadulás előtti alakváltozatai
MŰHELY GREZSA FERENC A NÉMETH-ESSZÉKÖTETEK FELSZABADULÁS ELŐTTI ALAKVÁLTOZATAI A negyvenes évek eleje Németh László összegező, begyűjtő korszaka. Képzelete a közelgő nagy történelmi fordulattal az alkotói pálya megszakadásának veszélyét kapcsolja össze, ezért viszonylag zárt, lekerekített életművet szeretne maga mögött hagyni. Kötetekbe rendezi szétszórtan megjelent esszéit, drámái megjelentetését és regényei új kiadását szorgalmazza. A munka ritmusa is ezért gyorsul föl írói műhelyében: a benne lappangó (főképp szépírói) terveket mihamarabb szeretné valóra váltani. A Püski-féle Magyar Elet Kiadó tanulmánysorozatában elsőként — minden bizonnyal a lényegkiemelés szándékával — négykötetes válogatás jelenik meg a Tanú anyagából. (Spiritus rectora a Villámfénynél egykori dramaturgja, Kovách Aladár.) A minőség forradalma az életmű gondolati középpontja, amelynek erőterében a korábbi s későbbi írások szerves egységet képezhetnek. A Tanú-antológia 1940 tavaszán a könyvnapra készül: az új Bach-korszak várása közben egy eltaposott kis nép európai szellemiségét bizonyítani. A keletkezés sorshelyzetéből és a belőle következő németellenes tendenciából válik érthetővé a mű élén az ajánlás: „Szabó Dezsőnek”. Az írónak szüksége volt „egy szimbólumra, amely a szétdobott magyar szigeteken fellobbanjon” — olvassuk visszaemlékezésében. A korrektúra azonban, amely olasz útját szakítja meg, az elégedetlenség érzését kelti Németh Lászlóban. „A jobboldali ifjúság megcenzúrázott. Elmaradt Proust, a Kritikai Napló, több bírálat s bekerült az Egy különítményes naplója, Róma utódaiból huszonhárom ki nem jelölt oldal” — panaszkodik Gulyásnak. Szerző és kiadó vitájának kompromisszuma végül is A minőség forradalma két esztendő múltán napvilágot látott ötödik-hatodik kötete a kihagyott cikkek javával és a naplókkal. A válogatás a Tanú munkatervének szempontjait követi. „A fejezetek élére kiemelt két tanulmány (Tanú s A minőség forradalma) a gyűjtemény szellemét s tartalmát akarja előrevetíteni. Tanúság: ez volt a gesztus, minőség forradalma: ez volt a tett” — olvassuk bevezetőjében. A fejezetek: Európa, Új enciklopédia felé, Magyar szellem, Mozga- lom — „a metaforától az élet felé” haladnak. A kompozíció törvénye viszont a klasszikus arány: A reformból például csak szemelvényeket kapunk, nehogy felboruljon idea és program egyensúlya. Rendező elve a gondolkodás drámájának ellenpontozó szerkesztése. A minőség forradalma, a Kisebbségben és a Szék fű Gyula kataklizmája után jó kritikát kap. A támadások ellene (például Bosnyák Zoltánná „a zsidóság és a magyarság közti hírverésért” vagy Lékó Béláé a marxizmus iránti rokon-, illetve a katolicizmussal szembeni ellenszenvért) — csak szórványosak. Vita folyik azon is, hogy Németh László vajon a fiatal magyar irodalom „vezéregyénisége-e”, vagy csupán egyszerű Szabó Dezső- tanítvány; hogy van-e könyvében rendszer, vagy csak laza ismerethalmaz, egyike a „szertelenül összeállított” munkáknak. De a bírálatok fő iránya — a Tanú jelentőségét vizsgálván — az irodalomtörténeti távlatú értékelés. Sőtér István A minőség forradal60
