Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Szenti Tibor: Vásárhelyi parasztok szexuál-erkölcsi magatartása és kultúrája

Jegyzetek

1. Tanulmányunk egyik fejezete lesz készülő könyvünknek. Várható alcíme: „Parasztok emlékezése Vásárhelyről”.

2. Prot. Jud. IV. A. 1006. A. 1. I. kötet. 1735. Xbr. 7. (Itt jegyezzük meg, hogy a Prot. Jud. köteteit a Cs. m. L. H. F. őrzi.)

3. Prot. Jud. A. 2. II. kötet. 1744. 11. July. 61—62 p.

4. Rhs= Rhénes, vagy rhénusi, vagy rajnai forint. A tallér kétharmad része = 60 Krajcár. (Utóbbi jelölése az = xr.)

5. Szégyenkő = az Ótemplom előtt fölállított jókora terméskő, amire az arra ítéltnek föl kellett állnia, hogy „mögszégyönüljön” a gúnyolódó tömeg előtt.

6. Prot. Jud. A. 2. II. kötet. 1744. July 11. 62 p.

7. Prot. Jud. A. 2. II. kötet. 1744, 7. Aug. 64 p.

8. Prot. Jud. A. 1. I. kötet. 1735. 7. Xbr.

9. Grátiázta = megkövette, bocsánatát kérte; fogadalomtétel.

10. Publicé= nyilvánosság előtt.

11. Conditióval = feltétellel, megegyezéssel, ajánlattal.

12. Szeremlei Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. Hódmezővásárhely, 1900—1913. V. kötet, 453 p.

13. Prot. Crim. IV. A. 53. a. 2. 1736. febr. 8. 358—359 p.

(Itt jegyezzük meg, hogy a Prot. Crim. köteteit, vagyis az úriszéki bűnbéli jegyzőkönyveket a Cs. m. L. Sz. F. őrzi.)

14. Dispozitio= beosztás, elrendezés.

15. Punctum = pont (az ügyirat pontja)

16. kalitka = a szégyenkőhöz hasonló, megalázó büntetés eszköze volt egy nagy vaskalitka, ahová a parázna bűnöst, mint egy állatot, meghatározott időre bezártak, a nép megvetésének és bántalmazásának kitéve.

17. Proct. Crim. IV. A. 53. a .2. 1743. febr. 20. 251—254 p.

18. Prot. Fisc. IV. A. 21. b. 115. 1760. Nov. 29. 49—50 p.

(Itt jegyezzük meg, hogy a Prot. Fisc. köteteit, vagyis a megyetörvényszéki jegyzőkönyveket a Cs. m. L. Sz. F. őrzi.)

19. Testi halál = utalás arra, hogy csak a „földi életét” vehetik el, de a „lelke Isten ítélőszéke” elé kerül.

20. A témát még vázlatosan sem érinthetjük, csupán érintőlegesen. A feudális kori levéltári kutatásainkból részben gyűjtés, részben előkészítés alatt áll újabb kötetünk, amely valószínűleg „Parázna őseink” címen az elkövetkező években kerülhet kiadásra. Ebben a könyvben részletesen foglalkozunk a kor erkölcsi szokásaival és a büntetési eljárásokkal.

21. Orális = száj: ajak, nyelv, fogak útján; testrész a szájüregbe kerül.

22. Analis — végbélnyíláson át.

23. Autoerotizmus = nemi önimádat; itt, áttételesen: az öngerjesztés, önkielégítés is belejátszik; biszexuális = mind a két nemmel tart szerelmi viszonyt; homoszexualitás = csak a saját neműekkel tart szerelmi kapcsolatot.

24. Prot. Crim. IV. A. 53. a. 1. 1730. febr. 24. Vecseri Istvánné, Vulgo Masasni Nagy Erzsébet pere.

25. Ludas Halom = a Vásárhely—Szentes közötti műúton, a Mindszentre átvezető út sarkán ma is álló jókora domb, amelyre a katolikus egyház feszületet emeltetett és évtizedeken keresztül búcsú hely volt.

26. Prot. Crim. IV. A. 53. a. 1.1732. nov. 12. Tóth Mihályné Kántor Katalin pere.

27. Mind Masasnét, mint Kántor Katát lefejezés után máglyán égették meg. (Az utóbbi eset az utolsó boszorkányégetés volt Vásárhelyen.) A pereket egyékbént Schram Ferenc: Magyarországi boszorkány- perek 1529—1768. Akadémia, 1970. I. kötetében egészében közli.

28. Szeremlei S. 1911. IV. kötet. 432 p.

29. Valamennyi adatközlőnk vásárhelyi kis- és középbirtokos gazda volt, illetve ezek feleségei. Öt és száz hold közötti birtokon gazdálkodtak. Munkásságuk 1910—1970 közé esik. Adatgyűjtésünk befejezésekor, 1981 decemberében, a legidősebb betöltötte a 90 évet, a legfiatalabb pedig túljárt az 50-en. A gazdák közül két személy egykori birtoka közelítette, illetve haladta meg valamivel a 100 holdat. Az egyik legértékesebb adatközlő házaspárunk esetében az asszony nincstelen tanyás leánya volt. Apja az első világháborúban az orosz fronton elesett és árván nőtt föl. Férje a két világháború közt 3 hold gyenge minőségű földön kezdte el a gazdálkodást és 1945—1960 között a saját erejéből szerzett 12 kát. holdon gazdálkodott. Apja jómódú kisgazdának számított. A házaspár két tagja egymás előtt beszélt a szexuális kérdésekről. Mindketten rosszul sikerült házasságból elválva, gyermekkel, igen bő tapasztalatokkal kerültek össze és ezután még teljes megértésben élve egy közös kislányt neveltek föl.

Bár kiegyensúlyozott, boldog második házasságban öregedtek meg (70 éven túl járnak), egykori osztályhelyzetükből, gyermekkori neveltetésükből eredően, eltérő volt a fölfogásuk az egyes kérdésekben. Az asszony jóval szabadosabb elveket vallott és nyíltabban beszélt, a férj zárkózottsága gyakran

71