Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Kaposy Miklós: Közművelődési háztűznéző (riportszatíra)

KAPOSY — Szabó Ervin után halljunk egy mai könyvtárost egyik megyeszékhelyünkről.

A város vezetői közül kik a tagjai a könyvtárnak?

KÖNYVTÁROS — Beiratkozott olvasó nemigen akad a város vezetői közül. De a könyvtárat használók közé ők is besorolhatók, hiszen igen gyakran kérnek folyóiratokat, könyveket, nem személyesen, titkárnőik útján, vagy egy telefon útján, és mi át- küldjük.

KAPOSY — Jó alkalom volna az ilyen: megkérni a városvezetőit, hogy ők is segítsenek, és karolják föl a könyvtárügyet.

KÖNYVTÁROS — Lenne mit tennünk a kisebb könyvtárakban és a nagyobb könyvtárakban is. És azt kell mondanunk, hogy általában szűkösek a könyvtárak. Nehéz körülmények között működik jó néhány. Van, ahol fűtési gondokkal is küszködnek, van ahol a világítás tarthatatlanul gyenge, nagyon sok helyen olvasó férőhely sincs. Hiányoznak az olvasótermek még a nagyobb községi könyvtárakból is.

KAPOSY — Ez a vezetőn, vagy a pénzen múlik?

KÖNYVTÁROS — Nagyon sokszor a 10—15 évvel korábbi vezetés hibáját nem lehet most egy-két esztendő alatt helyrehozni.

KAPOSY — Illés Endrének, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatójának nyilatkozatából megtudtuk, hogy a legsikeresebb könyv utánnyomására, vagy második kiadására is csak évek múlva adódik lehetőség, hiába kapkodtuk el esetleg napok alatt.

Az olvasó tehát megy a könyvtárba, de az áhított kötet ott sincs. Igényét a jelentkezés sorrendjében előjegyzik, több hónapig, néha egy évet is várnia kell. Mit tesz tehát, ha végre megkapja? Egy idő múlva bejelenti, hogy elvesztette, sajnálja, mivel tartozik? A többi előjegyző pedig immár ítéletnapig várhat.

Azt tetszik mondani, hogy minden üzemben van könyvtár, ott kell próbálkozni?

Hát a Munka esztétikája biztosan ott is kapható. De a sláger könyvek? Erről annyit, hogy ismerek egy nagyvállalatot, amely az elmúlt öt évben tízezer forintot költött a könyvtár fejlesztésére. Ugyanitt a május 1-i virsli és sörszámla 360 ezer 485 forintot tett ki. Átszámítva az előző értéket, könyvtárukra 180 év alatt spendíroznak ennyit.

De ki dönti el, milyen szempontok alapján, hogy melyik mű mennyire értékes? KÖNYVTÁRIGAZGATÓ — Fölállítottak irodalmi kategóriákat, a legtöbbnek van irodalmi értéke és van a ponyva. Például Hemingway-t azt nem merték egyértelműen lektűrnek kikiáltani, de Hemingwayt olvasni is már nem tartozik az irodalmi értékek közé.

KÖNYVTÁROS — Olvasásfelmérésekből megpróbálták úgy kategorizálni a műveket, hogy az olvasás tömegessége határozza meg a művek színvonalát lefelé. Tehát minél többen olvassák, annál alacsonyabb kategóriába sorolják az adott szerzőt. Például Proust, Joyce és ebben az ízléspiramisban középtájra elhelyezve Marx a Kommunista Kiáltvánnyal. Olvasottsága miatt eléggé alacsony helyet foglal el azáltal, mert tömegek által olvasott művé vált. így aztán ki is esik a jó művek kategóriájából. KAPOSY — Ha Marx Károly előre tud erről az értékítéletről, meggondolja, hogy egyáltalán érdemes-e belefogni az egészbe? De hadd tudjuk meg, mi egy könyvtáros legfőbb kívánsága?

KÖNYVTÁROS II. — ... ha egy olvasó kivág egy lapot a könyvből, akkor büntethessük meg.

KAPOSY — És mi a helyzet, ha megnyitnak valahol egy új kölcsönkönyvtárat? Akkor visszamenőleg megszerezhetnek minden fontos művet?

KÖNYVTÁROS I. — Nálunk úgy néznek ki a közművelődési könyvtárak Budapesten, hogy a megnyitásuk a határvonal, vagy majdnem a határvonal. Öt évet vissza lehet számolni. És attól régebbi könyvet elvétve lehet z könyvtárban találni. Van olyan klasz56