Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 2. szám - Száz éve született Nagy Lajos - Varga Csaba: Újraolvasónapló (A remekmű leveti álarcát - Nagy Lajos: A falu álarca)
amelyet a kort ismerő olvasó netán gyorsan végiglapoz. Elöljáróban, természetesen elnagyolva, ez a véleményem: a Kiskunhalom nem regény, mert szereplőinek történetét nem viszi végig, a sorsok pályáját nem rajzolja meg: a keresztmetszet-pillanatképek inkább csak adalékok a falu leírásához. A Kiskunhalom nem is igazán szociográfia, például az elemzés, az értékelés vérszegény. A színvonalas leírások pedig többször olyan társadalmi összefüggéseket láttatnak, amelyek ma már szinte közhelyek, nyilvánvaló igazságok — noha a harmincas évek elején lázítóan új ítéletek voltak. A Kiskunhalom mostanára mintha tartalmilag kicsit üressé vált volna, mert a szociográfia szereplői nem eléggé egyénítettek: az emberek néha ugyanúgy a valóság tárgyai, díszletei, mint a falu három tornya. A befogadást ráadásul — legalábbis nálam — zavarta az írásnak az a költői rétege, amelyet József Attila olyan nagyra tartott. Úgy éreztem, a lírai keret, a napszakok leírása finom szirupként leönti a társadalmi konfliktusokat: a világ így megszépül, elfogadhatóvá válik. Lágyít, andalít. A falu álarca viszont nem akar regény lenni, holott az emberi sorsokat jobban kibontja, mélységében is. Ez a falurajz, szerintem, valóban irodalmi szociográfia; Nagy Lajos pályáján folytatja az értekező, kritikai városszociográfiákat is. Nemcsak érzékletesen leíró, hanem gondolatisága alaposabb: nevezhető szociográfiai esszének is, ugyanakkor talányosabb, előítéletmentesebb. Ezzel nem azt mondom, hogy mindenben egyet kell értenünk a szerzővel. Ezt a könyvet már elmarasztalták azért, mert egyszerre alkalmazta a marxizmust és a freudizmust — véleményem szerint ez nem is sikertelen alkalmazás. Pontosabban nem is mechanikus alkalmazás, mert nem a két tudomány eredményeit vetíti rá a valóságra, hanem az adott világ jelenségeit kísérli meg mind a két szempontból értelmezni. Visszatérő volt a kritika: Nagy Lajos ebben a szociográfiában a falusi emberek megírásánál a külső tényezőket másodlagosnak tekinti a belső tényezőkhöz képest. A pontosabb szövegolvasás, úgy hiszem, megnyugtatóan cáfolja ezt a bírálatot. A valóságos viszonyok nem állnak a fejük tetejére ebben a könyvben sem. Ma sokak véleménye, hogy a modern próza lényegében a konkrét valóság leírásának és az ontológiai sík ábrázolásának ötvözete. A falu álarca olyan szociográfia, amely nemcsak az adott világ tényszerű látlelete, hanem egyúttal ontológikus lét- és emberértelmezés is. Az új irodalom ezért akár egyik előfutárának is tekinthetné. Mindenesetre A falu álarca sokoldalúbb s teljesebb képet rajzol, mint a Kiskunhalom, a magyar faluról, s ezen keresztül a második világháború előtti hazai társadalomról. Az eddigi, szükségképpen elnagyolt véleményemet a következőkben megpróbálom részletesebben igazolni. Ebben sokat segít, hogy az elmúlt években két fontos Nagy Lajos-értelmezés jelent meg: Kónya Judité és Tarján Tamásé. A Kiskunhalom megítélésében nagyjából megegyeznek, míg A falu álarcát másképpen és más eredményre jutva értékelik. Tarján Tamás a Kiskunhalom című írást inkább regényként elemzi; kimutatja, hogy az epizódtöredékekre építő, mozaikos előadásmód miatt a folyamatos, rendszerré összeálló cselekmény hiányzik. Illyés Gyula megállapításával szemben azt állítja, hogy ezekatörténetrészletek még sajátos novelláknak sem felelnek meg: legfeljebb novella- lehetőségek. Nem tagadja azonban, hogy a kihagyásos epizódok érdekesebbé, dinami- kusabbá teszik a szociográfia tényvilágát, így élvezetesebbé válnak a hiteles és szkeptikus leírások, amelyek meggyőzően cáfolják a harmincas évek idealizált, romantizált faluképét. Ez a könyv —Tarján szerint — átmeneti műfajú: regényszerű alkotás. Mint- ha-regény, tehetem hozzá. Kónya Judit is Nagy Lajos legnagyobb művének tartja az írást, amelyben az író szülőfaluját, Apostagot vizsgálja, több mint harminc esztendővel később, mint ahogy utoljára ott élt. Kónya a szerző véleményére hivatkozva fogalmazza meg azt a feltételezett 28
