Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 2. szám - Száz éve született Nagy Lajos - Apostagtól Budapestig (Nagy Lajos-dokumentumok - összeállította és jegyzetekkel ellátta: Szilágyi János)

10 1918 elejétől a Bolond Istók c. élclap szerkesztője volt. Igyekezett e kevés anyagi erővel rendelkező lapot színvonalassá és haladó szelleművé tenni. A munkatársak közé bevonta Tóth Árpádot és Somlyó Zoltánt, a grafikus Vértes Marcellt és másokat. Törekvéseit tükrözi az alábbi két levél is.

11 Az őszirózsás forradalmat nagy lelkesedéssel köszöntötte. Egyik nyilatkozata a Gellért Oszkár összeállításában kiadott, A diadalmas forradalom könyve c. kötetben jelent meg. Ebből idézzük az alábbiakat.

12 A Tanácsköztársaság idején a Borsszem Jankó c. élclap szerkesztője lett. Bár a Tanácsköztársaságnak is egyik leglelkesebb híve volt, most is eléggé mellőzték, félreállították.

13 A Tanácsköztársaság időszaka után — a hatósági üldözéstől félve — előbb bujdosott, majd a kivándorlás gondolatával foglalkozott. Végül maradt, anyagi helyzete és szellemi háttérbeszorítottsága azonban továbbra is nyomasztó volt. A 20-as évek elejétől ismét írni kezdett, a korszak antiszemitizmusát, retrográd vonásait elítélő karcolatokat, ezek — kötetbe gyűjtve — Találkozásaim az antiszemitizmussal címmel jelentek meg, 1922-ben. Az itt idézett levélben Tevan Andor békéscsabai könyvkiadó segítségét kéri, saját kiadásában megjelent könyve terjesztéséhez.

14 Nagy Lajos a 20-as évek végétől egyre közelebb került az illegális kommunista párthoz. Legjobb barátai kommunisták közül kerültek ki (József Attila, Gergely Sándor és mások), s e barátai közé tartozott az ugyancsak kommunista Danzinger Ferenc is, aki Agárdi Ferenc néven írt az ekkori baloldali folyóiratokba.

Danzinger Ferencnek mintegy 40 Nagy Lajoshoz írott levele maradt fenn. Ezekből idézünk hármat, melyekből egyrészt kiderül, hogy a kommunista mozgalom milyen figyelemmel kísérte Nagy Lajos írói tevékenységét, másrészt Nagy Lajos nehéz helyzete, megalkuvásnélküli magatartása is kifejeződik ezekben. — A harmadik levélből kiderül, hogy Nagy Lajos elbeszéléseinek szovjetunióbeli kiadását az ekkor ugyancsak Bécsben élő Lukács György szorgalmazta; sajnos ezek megjelentetésére végül is nem került sor.

15 Gaál Gábor, a kolozsvári Korunk kommunista szerkesztője 1930-ban ugyancsak cikket kért Nagy Lajostól. A későbbi időkből is fennmaradt több levele, amelyekben —többek között — Nagy Lajos műveinek szovjetunióbeli kiadatását szorgalmazza. — Itt Gaál Gábor első Nagy Lajoshoz írott levelének szövegét közöljük.

16 1934 januárjában a Szovjet írók Szövetsége — mint a legnevesebb szocialista írók egyikét — Illyés Gyulával együtt Nagy Lajost hívta meg a szovjet írók első, moszkvai kongresszusára. Ä következőkben közöljük az írószövetség táviratát és részleteket adunk Nagy Lajos feleségéhez írt szovjetunióbeli leveleiből. Ez utóbbival kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a sok pozitív élmény mellett Nagy Lajos hangot adott negatív benyomásainak is, melyek részben a Szovjetunió ekkori nehéz helyzetéből, a dogmatizmus és a személyi kultusz kedvezőtlen körülményeiből következtek. — E levelekből derül ki az is, hogy — a nyomasztó hazai viszonyok miatt — Nagy Lajos a feleségével együtt ki akart vándorolni a Szovjetunióba.

17 A harmincas évek második felétől Nagy Lajos visszahúzódik az irodalmi életből, ekkori írásai is igénytelenebbek, problémátlanabbak. Az 1930-as évek végén még egy saját lapot ad ki — Nagy Lajos Különvéleménye címen —, három szám után azonban ez is megszűnik. A háború, az erősödő fasizmus Nagy Lajos elkeseredését, elszigetelődését fokozza, ebben a helyzetben kezdi írni önéletrajzát, A lázadó ember-t. A mű kiadására 1943-ban szerződést köt a Hungária Könyvkiadóval, e szerződés szövegéből idézünk.

is 1944 elején az Illyés Gyula-szerkesztette Magyar Csillag is közölni kezdte A lázadó ember első fejezeteit. Egyik visszhangként erre Veres Péter köszöntötte A lázadó ember íróját. (A levél dátuma: 1944. márc. 19., az ország német megszállásának napja!)

19 Az ostromot Nagy Lajos Budapesten vészelte át. Pincenaplója — amely 1945 után megjelent — az ország és saját sorsáról hiteles képet nyújt. Idézünk e „pincenapló”végéből.

20 1 945 után nagy lelkesedéssel vetette bele magát az irodalmi életbe. Egymás után jelentek meg regényei, cikkei s más írásai, 1948-ban az elsőkkel együtt kapott Kossuth-díjat. A személyi kultusz és a dogmatizmus időszakában a szkepticizmusra hajlamos, mindig szókimondó Nagy Lajos fokozatosan háttérbe szorult. 1951 áprilisában, a magyar írók első kongresszusán már „kispolgári-kávéházi” íróként jellemzik. — Idézünk Bölöni György 1948-as, Kossuth-díja alkalmából írt cikkéből, egy 1950 körüli olvasói levélből, s Nagy Lajos egy feljegyzéséből, melyet az I. magyar írókongresszus után írt.

21 1953 után a magyar irodalmi és kulturális életben is olvadás kezdődött. Az ekkor már súlyos beteg Nagy Lajos is újult erővel akart dolgozni. Folytatta önéletrajzának írását, a Nemzeti Színház kamara- színháza nagy sikerrel mutatta be 1919 május című elbeszéléséből írt darabját, A tanítvány című kisregényéből is drámát készült írni. 1954 október végén rosszul lett, a János kórházba szállították, itt hamarosan meghalt. — Haláláról idézzük a János kórház betegfelvételi jegyzőkönyvét és a Magyar írók Szövetségének gyászjelentését.

20