Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 2. szám - Száz éve született Nagy Lajos - Apostagtól Budapestig (Nagy Lajos-dokumentumok - összeállította és jegyzetekkel ellátta: Szilágyi János)
Foglalkozása: író A beteg állandó lakása: II. Házmán u. 10. Családi állapota: nős [Megjegyzés:] A beteg kihallgatás nélkül exitált... * A Magyar írók Szövetsége mély fájdalommal jelenti, hogy Nagy Lajos Kossuth-díjas író, a magyar prózairodalom kimagasló egyénisége hosszas betegség után október 28-án, 71 éves korában meghalt. Nagy halottunkat október 31-én, vasárnap délelőtt 9 órakor ravatalozzuk fel az írószövetség székházában (VI. Gorkij fasor 10.). Temetése ugyanaznap délben 12 órakor lesz a Kerepesi temetőben. Nagy Lajos Kossuth-díjas író halálával súlyos veszteség érte a magyar irodalmat. A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt. A Horthy-fasizmus idején kommunista módon bírálta a népelnyomó diktatúrát. írásaival tevékenyen támogatta az illegális kommunista párt harcait. 1934-ben a haladó magyar írókat képviselte a Szovjet írók Szövetsége I. kongresszusán. A felszabadulás után erejét nem kímélve dolgozott az újjászülető magyar irodalomért. 1948-ban államunk Kossuth-díjjal tüntette ki. Az elhunyt kiváló írót a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Miniszter- tanács saját halottjának tekinti. Temetésének rendezésére bizottság alakult. JEGYZETEK 1 Nagy Lajos ezidőben — 1904-ben — házitanító volt a horvátországi Tezerovácban. Bocskor [helyesen: Bochkor] Nagy Lajos egyik barátja volt, Gyula: Nagy Lajos féltestvére, Faller pedig Gyula édesapja. Nagy Lajos maga is házasságon kívül született — apja egy református pap fia volt —; édesanyja szobakiadásból, kosztadásból tartotta fenn önmagát és munka nélkül levő Gyula fiát. 2 Nagy Lajos beiratkozott ugyan a jogi egyetemre, de végül is ezt nem végezte el. 1906-ban — ügyvéd- jelöltként — ügyvédi irodában dolgozott, innen merített későbbi írásaihoz sok felhasználható tapasztalatot. (Pl. itt játszódik az Egy délután a Grün-irodában c. első korszakos elbeszélésének cselekménye. 3 Az Egy délután a Grün-irodában c. elbeszélését — amely az ügyvédgyakornokok nyomorúságos helyzetéről szólt — először a Nyugat szerkesztőjéhez: Osvát Ernőhöz vitte Nagy Lajos. Osvát a közlést nem vállalta, mondván: „ ... nem művészet a társadalom arcába köpködni ...” Az elbeszélés először a Népszavában jelent meg, 1909-ben, majd végleges formájában Zigány Árpád folyóiratában: a Renaissance-ban, 1910-ben. 4 Nagy Zoltán ügyvéd és költő volt, a Nyugat c. folyóirat egyik tehetséges munkatársa. Ekkoriban Debrecenben élt. Nagy Lajossal baráti viszonyban volt, gyakran segítette ki írótársát kisebb-nagyobb kölcsönökkel. Igen sok egymáshoz írott levelük maradt fenn, ezekből közlünk kettőt. 5 Állandó anyagi gondjainak egyik dokumentuma e Fenyő Miksához írott levél is, melyben közbenjárását kéri a mecénás Hatvány Lajosnál. Fenyő Miksa ekkoriban a Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára volt, a Nyugat folyóirat anyagi ügyeinek intézője. 6 Az anyagi gondok tovább tartottak a következő években is. A levélben elbeszéléskötetének német nyelvű kiadásáról van szó — ha össze tud szedni meghatározott számú előfizetőt. Ugyanez volt a feltétele Karinthy Frigyes művei e levélben említett német nyelvű kiadásának is. —Jó hangja volt, ekkoriban énekelni is tanult, operaénekes szeretett volna lenni; végül e tervéből sem lett semmi. 71911-ben jelent meg első novelláskötete, Az asszony, a szeretője, meg a férje címen. Ezt követte 1912-ben a Mariska és János c. elbeszéléskötet (mindkettő a Modern Könyvtár c. sorozatban jelent meg), majd 1913-ban és 1915-ben az egyik legszínvonalasabb vidéki könyvkiadó: Tevan Adolf adott közre tőle egy-egy novelláskötetet. A Nyugat könyvkiadó és a Népszava könyvkereskedés csak 1918-ban, ill. 1919-ben jelentette meg egy-egy novelláskötetét. — Alább idézzük a Tevan kiadóhoz írott egyik levelét. 8 Nagy Lajos meggyőződéses antimilitarista volt. Amikor kitört az első világháború, a kevesek között fordult szembe ezzel. „ ... Én nem ölök és nem öletem meg magam, nem vágatom le a lábamat, nem vonulok fel a harcvonalban ... Ha máskép nem megy, lefekszem a földre és nem mozdulok ...” — írta minderről önéletrajzában. — Nagy Zoltánhoz írott levele is tükrözi e háborúellenességét, egyben hírtad közös barátaiknak, s a Nyugat munkatársainak ekkori sorsáról. 9 A háború idején katonai segédszolgálatra osztották be, majd fölmentették. Idézzük a fölmentésére vonatkozó polgármesteri iratot. 19
