Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 12. szám - MŰHELY - Száz éve született Kós Károly - Sas Péter: Kós Károly levelei Koronghy Lippich Elekhez és Kárpáti Aurélhoz
rapodásáért, fejlődéséért harcolt. Mindig felismerte az újat, a haladót. így vezethette egy új korszak hajnalán ő, a régi kor régi embere, az új kor új embereit az elképzelt közös megújhodás felé. Felismerte, hogyan lehet csak nemzetnek, népnek fennmaradnia, élnie. Úgy, ha az egészséges és feltétlenül szükséges nemzeti érzését éltetve, a múltjára támaszkodva építi jövőjét. Lippich Kós 1907—08-ban írt tanulmányát elemezve ezt világosan kiérezve, így fogalmazta meg:28 ”A jelennek a saját külön természete szerint kell élnie, de a múltra kell építkeznie, mert különben a műve jellem és fundamentum nélkül való kontár építkezés.” Ez a megállapítás minden korra érvényes, igaz. JEGYZETEK 1. Kós Károly levelei Koronghy Lippich Elekhez és Kárpáti Aurélhoz OSZK Kt. 2. Lippich Elek (1862—1924) költő, művészeti író. 1913-ig a Közoktatásügyi Minisztériumban a művészeti osztály vezetője volt. 3. OSZK Kt. Oct. Hung. 1889. 4. Magyar Iparművészet 1908. 97—120. 5. Czakó Elemér (1876—1945) iparművészeti szakíró. 6. Magyar Iparművészet 1908. 134—135. 7. A tervek elkészültek, de a világháború kitörése miatt nem valósulhattak meg, később pedig el is vesztek. 8. Kárpáti Aurél (1884—1963) író, kritikus. 1912—1915 között a „Hét” állandó munkatársa. 9. Megjelent a Magyar Iparművészet különszámaként 1911-ben. 10. Bálint Aladár (1881—1924) újságíró, kritikus. 1909-től haláláig a Népszava belső munkatársa. A Nyugatba írt képzőművészeti, zenei és irodalmi kritikákat. 11. Nyugat 1911. július 16.165—167. 12. A Hét 1911. augusztus 6. 518—519. 13. Petőfi Irodalmi Múzeum. Kt. 4411 14. Zrumeczky Dezső (1883—1917) építész. A budapesti állatkerti pavilonokat Kós Károllyal együtt tervezte. Ezenkívül a kispesti Főtér (ma Petőfi tér) utcaáthidalását is ő tervezte néhány épülettel egyetemben. 15. Györgyi Kálmán (1860—1930) művészeti író. 1907-től haláláig felelős szerkesztője a Magyar Iparművészetnek. 16. Pesti Napló 35—36. 17. jánszky Béla (1884—1945) építész. Kós Károllyal együtt tervezte a zebegényi templomot. Könyve 1929-ben jelent meg. 18. Kós Károly: „Kövekbe írt magyar dráma”. Egy erdélyi építőművész levele. Pesti Napló 1930. március 15. 40. 19. Pesti Napló 1930. március 9. 41—42. 20. Vigi —Toroczkai Wigand Ede (1870—1945) építész, iparművész. írása 1930. március 9-én jelent meg a Pesti Naplóban. Mint Thoroczkói Wigand Ede kormányfőtanácsos szólt hozzá a vitához. „Végül pedig, ha becsületes, honi talajban gyökerező építészetet akarnak teremteni, akkor a parasztházból kell kiindulnunk, mely minden építészet népdala.” 21. Kovács László (1892—1963) író, irodalomtörténész. 1932 és 1944 között az Erdélyi Helikon szerkesztője. 22. Erdélyi Helikon 1932. április (4. sz.) 286—-288. 23. Berde Mária (1889—1949) író, költő. 24. 1932. június—július (6. sz.) 438—440. 25. 1932. július—augusztus (7—8. sz.) Pen-Club Erdélyben. 587—588. 26. Gaál Gábor (1891—1945) író, irodalomtörténész. 1928-tól a Korunk szerkesztője. 27. Bánffy Miklós (1874—1950) író, politikus — volt külügyminiszter, művész. Az Erdélyi Helikon főszerkesztője. 28. I. a 4. sz. jegyzetet. 79
