Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 12. szám - Kocsis István: Széchenyi István (monodráma - III)

s nem küldi őket mielőbb a déli hadszíntérre, akkor a szabadság, egyenlőség, testvériség nevében olyan véres terrorral vezetik le a keblüket már-már szétfeszítő feszültséget, amilyenre a történelemben még nem volt példa. Felkötik talán még Kossuthot is. Batthyányi és engem biztosan. Petőfi oly meggondolatlan szent dühvei kelt ki a Batt- hyány-minisztérium ellen, hogy előbb csak elmosolyodtam, de azután bizony borsódzni kezdett a hátam. Ó, nem a magam életét féltem. Az áldott halálfélelem nem adatott meg nekem: a halálfélelem védetté tesz az önpusztító ... Hagyjuk ezt most... Petőfi. Megbocsátom neki, hiszen költő. Költőnek nagy, ám politikusi nagyságához még hiányzik többek között egy kis mértéktartás, egy kis helyzetismeret. (Harag nélkül.) írja, hogy felszabadultak a Metternich-kompánia alól, s kapták helyette a Batthyány- minisztériumot, mely minisztériumra nemhogy a hazát, de egymagát, sőt a kutyáját sem bízná. ("Most szinte vidáman.) Szegény minisztertanács, két tűz között védtelen! Töprengeni minek is töprengünk máson: császári katonák sortüze terít-e le minket, vagy magyar forradalmároké. (Felnevet.) Széchenyi István, miközben a Petőfi Sándor golyójától összeesik. (Elkomorodik; hosszabb szünet, majd csendesen.) Nem félek, de Crescence-ot és a gyermekeket féltem. El kell őket küldenem. Furfanggal, erőszakkal, mindegy. Ama végzetes órában, amelyikben a félrevezetett néptömeg halálra keresi a minisztérium tagjait, engem egyedül találjanak a házban. Magamat nem féltem. Borzalmas, hogy kiveszett belőlem a félelem érzése. A bűntudatom, a lelkiismeret-furdalásom ölte ki? Nem tudom. Aki képtelen félni, az már csak félig ember? Az elvesztette hitét élete értelmében? (Hosszabb szünet, majd gondterhelten.) A vihar miatt ma abba kellett hagyni a munkát a hídon. (Ideges nevetéssel.) Hát világos, hogy minden veszélyt én hoztam erre az országra! Ha nem alapítottam volna kaszinókat, hol jöttek volna létre az ellenzéki körök? Minden csepp vér, mi kiontatik, az én fejemre száll, bizony. (Hosszabb szünet után csendesen.) Egyre többen vetik szememre, hogy mindent én indítottam el felforgató könyveimmel. De ha azokat a könyveket nem írtam volna meg, ma volna magyar nemzet? Nem valószínű. Tehát meg kellett írnom őket. Az viszont igaz, arra egy pillanatig sem gondoltam, hogy vér fog folyni. Legalább harcolva pusztulunk el. Ez is vigasz. Mikkel nem vigasztalja magát az ember. (Szünet; határozottan.) Mindazonáltal a vádat, hogy az egész országot romlásba döntöttem, nem utasíthatom vissza. (Szünet, majd lázasan hadarva.) Akartam, hogy a birodalom központja Budapest legyen. Akartam, hogy a Habsburg-birodalomban az erőviszonyok megváltozzanak Magyarország javára, hogy a birodalom legerősebb országa legyen, a közép- és középkelet- európai népek testvéri együttműködésének elhivatott megalapozója. (Fanatikusan.) Harminc év kemény, áldozatos építőmunkájával gazdaságilag utolértük volna Ausztriát; Budapest Bécsnél hatalmasabbá, vonzóbbá fejlődött volna; maga a Habsburg-ház pedig belátta volna, hogy szükségszerű a birodalom központi országává a legerősebbet nyilvánítani — saját biztonsága és a birodalom biztonsága érdekében. Ausztria sokkal kisebb, mint Magyarország, Bécsnek pedig nincsenek olyan fejlődési távlatai, mint Budapestnek lettek volna, Magyarország rettenetes elmaradottsága az oka, hogy a kis Ausztria szerepe meghatározóbbá válhatott, mint a Magyarországé. (Ingerülten.) Szentséges Isten, megint hogy belelovaltam magam ... Kilátástalan most már minden. A császár saját haderővel ugyan még nem támad. Bízik a horvátok és a szerbek sikereiben? Várja, hogy a többi nemzetiség is ellenünk támadjon? (Hosszabb szünet, majd csendesen.) Van még remény? Az itthoni császári-királyi ezredek felesküdtek a magyar alkotmányra. Kinek fognak engedelmeskedni? Komolyan veszik esküjüket, és szembefordulnak a többi császári-királyi ezreddel? Vagy megszegik esküjüket? Mi most a megoldás? Mi a megoldás? Mi a megoldás? Az országgyűléstől ilyen körülmények között nincs mit várni. A király ellenünk fordult! Ki fogja szentesíteni az országgyűlés által hozott törvényeket?! Az új király, akit helyette választunk? A nádor is tehetetlen,

24