Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 12. szám - Kocsis István: Széchenyi István (monodráma - III)

Terézia korában nagyapáink, hasonló jelszavakkal, mint a híres „életünket és vérünket a királyért”. Küldünk 50 000 újoncot az olasz hadszíntérre, és megnyerjük az évszázad csatáját itthon. Mert ne gondolja senki, hogy eddigi vívmányaink most már nem szorulnak védelemre. Legyünk végre mi is diplomaták, fondorlatoskodjunk végre mi is egyszer! A még igenis gyenge Magyarország fejlesztésére, erősítésére tartogassuk minden erőnket, hagyjuk most a szentséges jelszavakat, mint világmegváltás, világszabadság. Meg fogják-e mindezt érteni minisztertársaim, képviselőtársaim? Kossuth kellene hogy vállalja az országgyűlésen mindkét kérdés előterjesztését. Mert a legnépszerűbb és a szónoklásnak legnagyobb mestere. Tehát Kossuth kezében most a jövőnk! (Rövid szünet.) Hallom, Petőfi már lázító verset írt az államadósság vállalása ellen. Ó, ezek a háborgó keblű költők! Miért a néphangulatot, miért nem önmagukat képviselik?

Sötét. Felerősödő fényben a szín előterében levő széken ül. Nagyon izgatott.

Abban reménykedtem, hogy az uralkodó a bécsiektől való félelmében hozzánk menekül. De nem: Tirolt választotta menedékhelynek. Kinek a hibája, hogy nem Budát? Maga Kossuth is hívta. De nem bízhatnak a Habsburgok Pest-Budában, amíg itt nincs tökéletes rend és nyugalom. Kossuth igazán mindent elkövetett az ideédes- getésükre. (Hosszabb szünet.) Kár, hogy nem hallgattak rám a nemzetiségi kérdésben, nem próbálták e legbonyolultabb, legösszetettebb kérdést a nemzetiségek szemével is nézni. A szerbeket és a horvátokat mielőbb meg kellene békítenünk. Míg nem csatlakoznak hozzájuk a többi nemzetiségek is. Hat év alatt hatszázszor hívtam fel a figyelmet e kérdés igen kényes és időszerű voltára. (Szünet; továbbra is ingerülten.) A király tehát nem jön. István főherceget teljhatalommal ruházta fel. Ezt hogyan kell érteni? Királyként léphet fel? (Rövid szünet.) A békéért kell most mindent elkövetnünk: gyengék vagyunk még a háborúhoz. (Szünet.) Kossuth ezt az egész miniszter- tanácsot meg az egész országgyűlést, mint valami pók, úgy tartja hálójában: Kossuthtól függ tehát az államadósság negyedének vállalása és az újoncozás az olasz hadszíntér számára. Ha meg lehetne győzni! De vajon mik a hátsó gondolatai? Batthyány a minisztertanácsban felvetette, hogy a leiratban ígérjünk katonaságot az olaszok ellen, de ahhoz a feltételhez kötve, hogy az udvar a horvátokkal a megegyezést megteremti. Kossuth erre: pártolná, de lássuk, mit szól ehhez a képviselők értekezlete? Ezek szerint erre az értekezletre akarja hárítani a visszautasításért a felelősséget. Ki hiszi el, hogy ezen az értekezleten nem az történik, amit Kossuth akar? (A nézőtér felé néz; feszülten figyel.) Hát persze hogy szinte mindannyian a segélycsapatok küldése ellen vannak. Hát nem fogják fel a veszélyt? Mi most nem vagyunk hajlandók küldeni 50 000-et, majd küldenek ránk 500 000-et! Meg kell a képviselőházzal értetnem, hogy nem vállalhatjuk a háborút, mert: nincs rá pénzünk; nincsenek fegyvereink; ellenséges érzületű népekkel vagyunk körülvéve; felbujtották ellenünk az ország nemzetiségeit is; a magyar földművelő nép sem akar háborút. De ami a legfontosabb: ha a birodalom minden ellenünk támadó hadait: a császári hadsereget, a horvátokat, a szerbeket, a többi ellenünk fegyvert ragadó nemzetiségeket legyőzzük, akkor is mit érünk el? Az orosz cár ellenünk indítja hadseregét. A nemzet képviselőinek mindezen tényezőket figyelembe kell vennie döntése előtt. (Hosszabb szünet, majd csüggedten.) Ha nem hallgatnak rám, kilépek a kormányból és visszaadom képviselői mandátumomat. Mit számít az én figyelmeztető szavam? Kivívtuk a felelős magyar minisztériumot, kivívtuk, hogy a had- és pénzügy is hatáskörünkbe tartozzék. És utána nagy bátran elfelejtjük, hogy a Habsburg császár még kirányunk, s egyetlen lényeges kérését sem teljesítjük? A minisztertanácsunk, ha tudná, mi az, hogy reálpolitika, most mindent elkövetne a dinasztia rokonszenvének megnyerésére, annak elhitetésére, hogy az uralkodóház biztonságban érezheti magát Magyarországon. Én hiába szólalok fel miniszter13