Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 12. szám - Kocsis István: Széchenyi István (monodráma - III)

küldenünk. Holnaptól kezdve első számú gondom a fegyvergyár legyen! (Szünet; csendesebben.) Ha a hadsereg leteszi az esküt, lesz ki visszaverje a horvátok és szer- bek támadását. Nem kell akkor harci tapasztalatokkal nem btró ifjainkat élő barikádnak leküldeni Délvidékre. (Szünet.) És Pest védelme, ha nem tudjuk megállítani Délen az ellenséget? Követelem, hogy legalább Pest védelmét szervezzük meg! Sáncokat ásassunk .. . (Szünet.) Egy rémhír szerint 30 francia barikádépítő bújkál Pesten. Ha nem rémhír? Akkor ki hívta őket? Aki hívta őket, az mire készül? (Szünet.) Jó-e, hogy az ausztriai, galíciai, csehországi császári-királyi ezredek magyar alakulatai kezdenek hazaszökdösni? Szerintem túl nagy kockázatot vállalnak... és vállaltatnak velünk. Mit tehettünk volna Lenkey századossal? Hazafiúi lázában hazahozta a huszárait! Hát tartóztattuk volna le? Küldtük volna vissza? S ha miattuk ellenünk fordulnak az itteni császári-királyi ezredek? Túlságosan bonyolult lett minden! Áttekinthetetlen. (Ingerülten.) Hagyd már abba, szerencsétlen Széchenyi, nem te vagy a hadügyminiszter! (Szünet.) Crescence persze hogy idegesftően viselkedik. Hát hogy viselkedne mellettem? Naponta megbántom, s utána szemére vetem, hogy duzzogni mer. (Felkacag.) A legjobb! Sok helyütt a parasztok: Az urak elkergették a királyt, hogy őket szabadon kijátszhassál (Szünet, csendesen.) Minden 1825-ben kezdődött; én kezdtem el. Isten bocsásson meg nekem. (Szünet.) Ha a nemzetőrök ma nem éljeneztek volna meg, nem tisztelegtek volna előttem, hanem ehelyett puskáikat rám sütötték volna? Megérdemelném. (Szünet.) Mindenki fél a fegyelmezetlen nemzetőrökről. (Ingerülten.) Őket senkinek sincs joga szidalmazni, ők semmiért sem felelősek. Azok felelősek, akik fegyvert adtak a kezükbe. Széchenyi, Kossuth, Batthyány. (Szünet.) Hídépítés közben három munkás vízbe fulladt. Ezért ki a felelős? A híd sohasem épül fel, de már vannak áldozatai. Ki a felelős ezért? Ha a híd nem épül fel, nemzetünk elveszett. Ez nem logikus állítás, de tudva tudom. Nem, nem egyszerűen arról van szó, hogy a híd szimbólummá, nemzetünk jövőjének szimbólumává vált volna megviselt tudatomban. Megérzéseimben sajnos nem szoktam csalódni. (Hosszabb szünet.) Nem szabad erőnket sorvasztó kétségbeesésbe menekülnünk! Hát miért esnénk kétségbe? Bécsben és Prágában még áll a harc. Egyetlen gondunk legyen: felkészülni. És közben mindent elkövetni, hogy harcra ne kerüljön sor. A szerbekkel és horvátokkal pedig békét kell kötnünk. Hátha még lehet. (Szünet.) A híd, lássuk csak: a hármas és négyes láncot már felhúzták, hátra van még nyolcnak a kifeszítése. Ha egyetlen lánc sem szakad le, minden jóra fordul Magyarországon. (Fanatikusan.) Hiszem, hittel hiszem. S ha nem sikerül? Akkor vagy véres forradalom, melynek én kell hogy legyek az első áldozata, vagy háború a császár és a cár csapataival; ez esetben jobban járnék: harctéren esnék el. (Hosszabb szünet, majd izgatottan.) Ha kiderülne, hogy Jellasicsot a király ösztönzi ellenünk, akkor itt kikiáltanák a köztársaságot. Még mielőtt kikiálthatnák, István főherceget ki kellene kiáltanunk királynak. (Szünet; ingerülten.) Nem tudom megbocsátani magamnak, hogy Crescence jelenlétét most terhesnek érzem. Jogom van-e elküldeni, hogy ne legyen terhemre? Miért akarom elküldeni? Mert féltem őt és a gyermekeket? Vagy mert terhemre van? Terhemre van és féltem. Szeretem még, igaz szerelemmel szeretem, ez biztos, de idegesít. (Szünet.) Le kellene feküdnöm. Nem megyek be most Crescence-hoz. Vajon megadatik nekem ma egy órányi álom?

Cipőjét lehúzza, majd ruhástól az ágyra dől. Közben már-már összefüggéstelenül.

Rövidesen elszabadul a pokol Pesten is. A minisztériumot elsöprik. Meg is érdemeljük. Ha tehetetleneknek bizonyulunk, akkor megérdemeljük. Kivégzőosztag előtt vajon nyugodtan állnék?... Áldott álom, gyere. Békességet a horvátokkal és a szer- bekkel. (Hosszabb szünet; képtelen elaludni.) Mit fog jelenteni a népnek az első nép9